Légiók Csarnoka


VI. Légió - Victrix (Hispania)

  • 80 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

Az egyedülálló formabiztonsággal megkomponált műalkotás finom mozgásban tartott dinamikája fékezhetetlen erőmegnyilvánulások karmikus találkozása. Náray Tamás a valóság fölé kerekedő szín és forma leleményeivel a Római Birodalom és az Ibériai félsziget történelmi színezetű kapcsolatát vizsgálja. A mélyen aláfestett előtér sötét felülete a zabolátlan készséggel terjeszkedő birodalmi hadsereget, a légiók elszánt erejét mutatja. A fölé boltosuló, szikrázó fénypontokkal megcsillanó színarany felület a Római Császárság töretlen dicsőségének nagyívű megfogalmazása. A római források által Hispánia nevet viselő félszigetet a festőművész páratlanul markáns alakzattal jeleníti meg. A szárnyaló művészképzelet hívószavára megindult ecsetvonások varázslatos kontúrokba szaladva egy elnyújtott, elemi töltéssel izzó vörös formát alkotnak. A hegyes ágaival lefelé és fölfelé is kapaszkodó alakzat a hódító hadjáratok és szüntelen csatározások helyszínét, Hispánia provinciáját szimbolizálja. A beszédes arányokkal és sokatmondó térbeli elhelyezéssel dolgozó mester az arany és sötét színfelületek masszív tömegéhez képest Hispániát törékeny, finom formaként ábrázolja. A hajlékony vonalú, vérpiros test kecses sziluettjét egy krétafehér varázsburok oltalmazza, mely a sorozatos háborúktól megtépázott Hispániát éltető kegyelemben tartja. A légiók kérlelhetetlen fegyelmét képviselő fekete textúrán rideg tekintetű zsoldosok láthatók... Majd fokozatosan változást vehetünk észre az éjfekete felszínen... Világító színparányok, élénk színfoltok, kék, lila és okkersárga vibráló részecskék bontják a katonai jelenlét feszességét. Különösen a címbéli VI. légió érdemel említést, mely majdnem egy évszázadig állomásozott Hispániában. A lágy szinekkel gazdagodó fekete tömeg szétesése a légió katonáinak letelepedését, beilleszkedését szimbolizálja. A gyöngyházszínű burokban kiemelkedő karcsú forma széttárt karokkal nyújtózkodik a felragyogó horizont felé, s a zengő erejű fényesség a világ négy sarkáig visszhangozza Hispánia hősiességét... Az ókori történetíró, Titus Livius szavait idézve: "Hispania volt az első, ahova a rómaiak hódítani jöttek, s az utolsó, amit meghódítottak."



X. Légió - Fretensis (Syria)

  • 80 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A kivételes műgonddal felépített absztrakció kuriózuma a hármas tagolású háttérből kiemelkedő vörös formanyúlvány mozgásban tartott látványa. A felső kompozíciós egységet finom párafelhő mögé rejtő textúra Szíria messzelátó égboltját ábrázolja. A gyöngyházfényű felületen diszkréten átszűrődő csillagszikrázás a római istenkultusz jelenlétére utal. A középső tartomány ragyogó felülete millió egymásra épült aranyrészletet fog egységbe, nemes összhangzása a császári akarat egybehangzó kinyilatkozása: Szíria római provincia lesz. A tündöklő fényesség az Eufrátesz termékeny völgyét jeleníti meg, bőséghozó áldással felszentelt földje és virágzó kereskedelme a hódítások célpontjává tette. A szemkápráztató tükör-ragyogásban hosszan megfestett hajlékony forma a Szíriában állomásozó X. Légió csapatainak szimbolikus ábrázolása. Energikus színezésű vérvörös felülete az alakulat csapatainak éberségét jelöli, tömegének kecses elnyújtása gyors reagálásra, alkalmazkodóképességre utal, melyet az ellenséges parthusok gyakori fosztogató kalandjai követeltek meg. Az izzó formatest hosszú végtagjaival a szikrázó felületet szinte teljesen átfogja, mintha Róma gyökeret akarna ereszteni Szíria kincsekben gazdag földjébe. A vérpiros és arany párosítás vonzásban és taszításban megnyilatkozó kölcsönhatása a mindenséget ereszti át magán, a római és szír kultúra találkozása átlényegítő erővel bír. A Földközi tenger háborgó habjait borító vízfelszín az égbolt gyöngyházfényét tükrözi vissza, s az égszínkékre hangolt folyamok a tengerek istenének haragját elnémítják. A magávalragadó műalkotás érdekessége a különleges szín és forma megoldásokkal elért hullámzó hatás, mely a néző kíváncsiságát felkeltve ígéri a folytatást.



III. Légió - Cyrenaica (Aegyptus)

  • 80 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része



IX. Légió  -  Hispana (Africa)

  • 80 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A kivételes látásélményt nyújtó műalkotás egyedülálló atmoszféráját a két markáns képmezőben visszhangra talált múltidéző vallomások adják. A nagyívű felületeket megmintázó tónusharmóniák Julius Caesar elit csapatának katonai műveletein keresztül a római hadművészet karakteres természetét ábrázolják. A IX. Légió a "Hispana" kitüntető jelzőt a cantabriai háborúkban érdemelte ki bátor helytállással. A festőművész a sötétre árnyalt kompozíciós egységgel Észak Afrikába helyezi át a hadszínteret, ahol a IX. légió hajói is kikötöttek. Az ébenfekete messzeségből az afrikai őslakosság félelmét tükröző szempár riadtan figyelmeztet bennünket.  A feketére hangolt, gyászos árnyak mélyéről éles csatazajok törnek fel, s halálközeli kiálltások kongatják meg a vészharangot. Krisztus előtt 46-ban járunk, a zord foltsejtelmek hideg szorításában a thapsusi ütközethez vezető események sorakoznak. A vörösen izzó formával megjelenített IX. légiónak a döntő csatában Julius Caesar jelentős szerepet szán, stratégiai fontosságát a mester élénk színezésével is hangsúlyozza. A veterán alakulat rátermettségét a gömbölyű idom lekerekítettsége és fürge mozgása hűen példázza. A sötétkék derengésben ellenfelei, Scipio, Cato és Juba király próbálnak Caesar katonáival részleges sikereket elérve lépést tartani, ám mindhiába... Julius Caesar fényes győzelmet arat. A festmény arany csillogású képmezőjén a négynapos diadalmenet jelenete látható. Már Rómában vagyunk, a Forum Romanum és a Capitolium közt felvonuló díszmenet üdvrivalgása és a győztes hadvezér nevét éltető ujjongás tölti ki a teret. A felvonuláson a IX. légió is részt vesz, melyet az alkotó itt egy vörös négyzettel jelenít meg. A forma négy sarka szimbolikus erővel bír, feltűnő megjelenése a világ négy égtája felé hirdeti dicsőségét, a színarannyal ékesített pompás felület ünnepélyesen kiemeli a síkból. A szikrázó sugarakkal átszőtt képmezőn azonban árnyak jelennek meg, a négyzet is sötétbe borul, felületén repedések keletkeznek...egyetlen hadjárat sikere se tart örökké. A beszédes motívumok és sokatmondó arányok mellett a festmény különlegessége a bravúros térábrázolás, a jól átgondolt háttér színezéssel a két vörös alakzat közeledő és távolodó mozgása figyelhető meg, amelyek további jelentéssel bővülnek.



V. Légió  -  Alaudae (Germania Inferior)

  • 60 x 120 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A színpadi hatást keltő műalkotás feltűnő formakultúrája az V. Római Légió, az Alaudae történetének szélesvásznú festői megfogalmazása. A múltidéző miliőben színarany hullámzással szikrázó textúra a Rajna sebes folyásával a képmező zárt széleit a végtelen előtt kitárja. A tündöklő fényességben gyökeret vert, szoros rendben felsorakozó krétafehér oszlopok önmagukon is túlnőve legyőzhetetlen magaslatokra vágyakoznak. Céljuk, hogy a föléjük tornyosuló éjsötét boltozat a Római hatalom világbirodalmi dicsőségét ragyogtassa. Az egyenes derekú szálfatermetű alakzatok monumentális hatást keltő csoportosulása a római légiók cölöptáborainak alappilérei. A büszke cölöpsor a meghódított tartományokat a barbárok földjeitől távol tartja. A különleges, könnyen mozdítható ellenerőd a határvédelmet szolgáló limes fontos eleme, mely a légiótábor mozgásához tökéletesen alkalmazkodik. A Julius Caesar alapította V. Légió alneve:  "Alaudae", melynek jelentése pacsirta. A vándorló alakulat más római légiókkal együtt számtalan birodalmi hadszíntéren harcolt, a festmény bal oldalán félig látható alakzat elmosódott természete ezekre az ideiglenes táborokra utal. A festmény jobb alsó részének területe Germania Inferior nevű provinciát mutatja, mely a Rajna bal partján található, az itt ábrázolt éles körvonalú téglalap a légió állandó állomashelyét szimbolizálja. A dekoratív alakzat a festőművész ösztönös színmegérzéseit hűen tükrözi, s a légiótábor alaprajzát részleteiben is láttatja. Az izzó, vörös hangsúlyos szögletes alakzat magát a tábori életteret mutatja, körülötte az ezüstös szegélyek védelmi árkokra, sáncokra és töltésfalakra utalnak. Az V. Légió megszámlált napjaira a lesújtó végitéletet a művész két karakteres formaváltozással ábrázolja: az egyik, az alsó vörös tömegen egy fekete foltkezdemény aggasztó jelenléte, a másik, a fölötte lévő cölöpsor látványos megrövidülése...a Birodalom szétesése, barbárlázadások sorozata az V. Légiót a végzetébe sodorja. A festmény különlegessége, hogy rejtett szimbólumaival számos további ismeretet is közöl. Az Alaudae hadijelvényén az elefánt motívum látható, a kompozíción a cölöpök tömbszerű megjelenítése nehéztalpú harci elefántokra analóg. A tábort bemutató idomok színes cseréptöredékekhez hasonlatosak, a források szerint a légiók harci feladatok mellett cserépgyártással is foglalkoztak.



VIII. Légió  -  Augusta (Pannonia)

  • 60 x 120 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A kontrasztokban gondolkodó kompozíció vezérfonala, s egyben a festmény alkotói szándéka az erődített és természetes birodalmi határok, útvonalak beszédes formákba oltott ábrázolása. A végtelenből érkező, s a végtelenbe tartó szélesen eláradó aranysárga alakzat biztos kézzel vezetett morfológiája nagy idők tanújaként omlik szét a sötétre hangolt festővásznon. A Nap éltető sugaraival töltekező, égi akaratot közvetítő szikrázás a gazdagon rétegzett aranyfelszínre különös fénybarázdákat rajzol. A Duna kristályos víztükrének hullámai évezredes hallgatással őrzik az itt állomásozó VIII. légió emlékét. A bővizű, sebesen megiramodott folyó Pannónia provincia természetes birodalmi határaként szolgált, emellett közlekedési és kereskedelmi útvonalként is fontos stratégiai pont volt. Párhuzamosan alatta egy vékony aranysáv fut, amely egy mesterséges lineáris akadályt jelképez, ez a limes. A fekete tartomány ijesztő foltjai a barbaricum megtörhetetlen szilajságát mutatják. A komor felületet árnyaló fényhatások a római hódítók ellen védekező őslakosokról szóló mítoszok, a sötétségben alámerülő jelenetekben a barbár törzsek a légiókkal bátran harcba szállnak. Az aranylemezkékkel borított folyó engedelmesen formálható kontúrját a gondos ecsetvonások - a fenyegető sötétséget ellensúlyozva -  aranyfényű elágazásokra osztják. A ragyogó textúrán látható fekete bemélyedés mellett két párhuzamos aranyforrás ereszkedik alá, Carnuntum és Aquincum központjából utak indultak a barbár népek földjére. A két színarany ösvény közvetítő csatornaként vezeti le a barbaricumba a teremtésre képes erőket, s ezzel az összeköttetéssel a Pax Romana szellemében a birodalmi ellenőrzés is megvalósult. Az absztrakció különösen izgalmas részlete egy vörös fátyolszalag motívum, ez a Borostyánút, amely Észak-Európa és a Földközi tenger közötti fontos kereskedelmi útvonal volt. Az arany hangsúlyok szabad áramlása számos további szimbólumot is magában foglal, a képmező megmintázásában egy védelmi erődöt, egy őrtornyot is felfedezhetünk, melyet a két arany oszlop által határolt kupolás alakzat jelenít meg.

Kosár