Ószövetség ciklus


Az Ószövetség, vagy másik ismert nevén Ótestamentum - melyet  keresztény szóhasználatban neveznek így -, voltaképpen nem más, mint a TANAKH, azaz a héber Biblia: a zsidóság szent könyve. A héber Biblia tartalmában megegyezik a protestáns egyházak Ószövetségével, mindössze sorrendbeli eltérések vannak a cselekményben. A TANAKH elnevezésnek nincsen vallási tartalma, mivel az a zsidó kánon szerinti három rész, a TÓRA, vagyis a Törvény, a NEVIIM, vagyis Próféták és a KETUVIIM  azaz Iratok kezdőbetűiből alkotott betűszó. 

Az Ószövetség egy egész évezred szellemi életének, gondolkodásának gyümölcse. Nem egyetlen mű, hanem legendák, krónikák, törvények, próféciák, versek, filozófiai és történelmi alkotások gyűjteménye. Középpontjában egy történet áll, mely Izrael népének felemelkedését és Istennel való kapcsolatát örökíti meg.

Eltérően a többi ókori közel-keleti mitológiától, így az egyiptomi Oziriszről, Íziszről, Hóruszról szóló történetekkel, vagy a mezopotámiai Gilgames-eposszal szemben az Ószövetség története szilárd, e világi alapokon nyugszik. Az a világ, amelyben az Ószövetség legendája keletkezett, nem hatalmas városok és szent életű hősök birodalma volt, hanem egy parányi uradalom, melynek népe a háborúktól, az éhségtől és szomjúságtól gyötörve küzdött fennmaradásáért. Az izraeliták történelme egy család történetével, Ábrahám, és felesége, Sára, a fiuk, Izsák, az ő felesége Rebeka, s unokájuk, Jákob és annak fiai személyes odüsszeiájával kezdődik. Az egész TANAKH-ban nyomon követhető egyre bonyolódó életük minden részlete, megismerhetőek árulásaik, csalásaik, és számos bűnük. Sokkal később, az egyiptomi szolgaságból való csodálatos menekülés, a sivatagi negyven évi vándorlás és Kánaán meghódítása után válik világossá, hogy időközben a családból dinasztia, végül pedig nemzet lesz.

Az Ószövetségben elmesélt megrendítő történet egészen a világ megteremtéséig nyúlik vissza. A kezdetek kezdetéhez, az idők elejéhez.


A műelemzéseket Dr. Hájer Szilvia készítette.






Az alábbi gombokra kattintva különválasztva tekintheti meg az elérhető alkotásokat és a már magántulajdonban lévő festményeket.

A gombok alatt pedig a ciklus összes művét láthatja tematikus elrendezésben.






A Teremtés

  • 140 x 100 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van
  • A mű elérhető MédiaMix formájában

A Föld és az ember teremtése Mózes első könyvében, vagyis a Teremtés könyvében, olvasható. Ezzel a történettel kezdődik a Biblia. A teremtés története prófétikus, azonban nem a jövőt, hanem a múltat idézi meg az ismeretlen próféta. A Teremtés című kompozíción gomolygó, perspektívájában végtelen kékségbe lángoló energiák érkeznek. Az arany és a vöröslő színek számtalan árnyalata dinamikával tölti meg a mozdulatlan időtlenséget. Az isteni energia szinte bekebelezi, magáévá teszi a képmező középpontjában világító fénygömböt.A művész keze nyomán az ősrobbanás előtti pillanat rajzolódik ki a vásznon.

'A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt és Isten Lelke lebegett a vizek fölött.'




Az Idő eleje

  • 120 x 120 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van
  • A mű elérhető egyedi MédiaMix formájában

Amikor a szentírás kijelenti, hogy "kezdetben", pontosan nem határolja be az időt. Ebben a "kezdetben" csak egy lény létezett: Isten. Biblia alapján a világ nem isteni, hanem egy felette álló egyetlen személyes Isten akaratából létezik. A kompozíció egy nem biblikus pillanatot, az ősrobbanás pillanatát jeleníti meg. Azt a mindent eldöntő pillanatot, amikor a fény legyőzi a sötétség végtelenjét. A zöldek, barnák, kékek mély tónusai a fellobbanó fény hatására előbb aranyló sárgává, majd vakító fehérré változnak a képmező közepén. A centrális elrendezés szimmetrikus. Mutatja az egy középpontból létrejövő két ágat, és definiálja a csúcsra törő FENT, és a széles gyökeret eresztő LENT absztrakcióját. Miközben az isteni teremtés különbözőnek hitt azonosságát tárja elénk a művész, az Ószövetség ciklusában megalkotott képei egyfajta éteri szintézisét képzik a biblikus és a tudományos termtéstörténetnek...

'Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.'




Az első nap

  • 120 x 140 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Az első nap" című kompozíció a teremtés kezdetét megidéző prófétikus látomás. A képmező felső szakaszát uraló végtelen sötétségből egy lefelé sűrűsödő, világos alakzat tűnik elő. Az energia-tölcsér szinte robbanásszerűen bontja önmagát színtartományokra, mely azután ragyogó világossággal árasztja el a végtelen teret. Ezek az őserejű biztonságot hordozó, monumentális formák jelenítik meg a nappal és az éjszaka születését, azaz a Teremtés első napjának történetét.


'Akkor ezt mondta Isten: "Legyen világosság!" És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel: első nap.'  




A második nap

  • 140 x 80 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A kompozíció négy részre oszlik: a háttérben levegős, átlátható terek érzékelhetők, míg a festmény középső részén egy erőteljes, arannyal bevont, szilárd tömeg hullámzik. A kép szerkezetét egy feketével kiemelt, hegyszerű gerinc tartja, ősi energiája kékes-szürke füst áramlásával omlik szét. Felfelé haladva a képmezőn a sötét, kékes árnyalatok széles skáláját felvonultató felület a végtelen vizeket, míg a halványabb tónusok a mindenséget körülölelő páraburkot jelképezik. Az ámulatbaejtően részletgazdag textúra egyben atmoszférikus hatást is kelt, az aranymezők kontúrjain a türkiz és csontszínű festék berakások misztikus fénnyel világítják be a már-már dinamikus mozgásban lévő felületeket." Dr. Hájer Szilvia - művészettörténész

'Azután ezt mondta Isten: "Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket." Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket, a boltozat felett lévő vizektől. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap.'




A harmadik nap

  • 100 x 100 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

A harmadik nap című festményen a teremtés duális természetét látjuk. A megzabolázott és lecsendesített, végtelen vizek fátyolszerű hátteréből kiemelkedő hangsúlyos, sötétebb forma a szárazföld megszületését szimbolizálja. A képmező széleitől meginduló lágy, finom, nektárra és virágokra emlékeztető szín nyalábok a sötét középpont köré csoportosulnak. Kezdetét veszi a teremtő ige első díszítő munkája. 

'Azután ezt mondta Isten: "Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a szárazföld." És úgy történt. Azután elnevezte Isten a szárazföldet földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte el. És látta Isten, hogy ez jó. Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket, füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. Így lett este, és lett reggel: harmadik nap.'




A negyedik nap

  • 120 x 120 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

A kompozíció egyediségét és különlegességét az adja, hogy ezen a felületen most egyszerre minden mozgásban van, nincsenek lezárt formák. A végtelen ősi erejét szétfeszítve nyílik meg a mélység, hogy tanúi lehessünk a Nap megszületésének, s útja kezdetének.

'Azután ezt mondta Isten: "Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, és világítsanak a földre!" És úgy történt. Megalkotta Isten a két nagy világító testet, a nagyobbikat, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbiket, hogy uralkodjék éjszaka, és a csillagokat.  És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: negyedik nap.' 




Az ötödik nap

  • 140 x 100 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

A négyes tagoltságú képmező világos árnyalatokban játszó felületei fokozzák az élénk tónusokkal kiemelt színmezők erejét, s figyelmünket az intenzív részekre irányítják. A bal felső mező a madarak tarka forgataga, míg a jobb alsó szakasz pedig opálos színeivel a végtelen tengert töltik meg élettel. A képmező geometriája a teremtés szinte mátrix-szerű rendjét szimbolizálja a káoszban.

'Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. És Isten megteremtette a víziállatokat. És látta Isten, hogy ez jó. Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizét, a madarak is sokasodjanak a földön! Így lett este, és lett reggel: ötödik nap.'




A hatodik nap

  • 120 x 70 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

A hatodik nap című kompozíció drámai erővel mutatja meg a lent, a gyökerek, és a fent, a szárnyalás ellentmondásos dualitását. A képmező közepén izzó láva ömlik át, míg fölötte egy két karját magasba emelő alak bontakozik ki. Alul, mintha magma izzana, de a levegő kék tisztasága, mely életben tartja a tüzet, a mélyéig hatol. A katartikus pillanat ábrázolása elementáris erővel tartja feszültségben a mondanivalót. A magma vörösére reflektáló vöröslő geometrikus alakzat a képmező tetején mutatja meg az isteni elrendelést: amint fent, úgy lent.

Ár kérése

'Akkor ezt mondta Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain. Megteremtette az Isten az embert a maga képmására. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este és lett reggel: hatodik nap.'




A hetedik nap

  • 140 x 140 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van
  • A mű elérhető MédiaMix formájában

A festővásznon ezúttal a biblikus teremtés folyamatábrázolása jelenik meg. Látható a kezdetek kezdetének ősi magja, a végtelen kékjéből ragyogó fénycsóvaként érkező három lángnyelv, melyek a szakrális hármas erőt egybeforrasztva egy lángoló tűzgyűrűben oldódnak fel, s teljesítik be az akaratot. A három nagy stáció szimbolikája jelenik meg a kompozícióban: először a világosság válik el a sötétségtől, majd az ég a földtől, végül pedig a szárazföld a víztől. Belül, az aranyló örvény centrumában a puha, fátyolszerű áramlatok súlytalan lebegésben tartják a nézőt, a korábbi sodró körforgás belül gyöngyházfényű megnyugvásban oldódik fel, s megszületik a rendelt idő teljessége. A hetedik nap megszentelésével a teremtés immáron bevégeztetett.

'Így készült el az ég és a föld és azok minden serege. A hetedik napra elkészült Isten a maga alkotó munkájával, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után. Ez az ég és a föld teremtésének története.'




Édenkert

  • 120 x 100 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van
  • A mű elérhető MédiaMix formájában

Az átütő erejű absztrakció grandiózus térlakítású, a kép alsó részén uralkodó csillogás azonnal elvarázsolja a tekintetet. A Paradicsomban vagyunk. Lenyűgöző, háborítatlan kert képe tárul elénk. Azonban fölfelé haladva a ragyogás megfogyatkozik, komor tónusok veszik át a szerepet az ég vakító türkize alatt. A bekövetkezett fordulat mindnyájunk előtt ismert: az isteni tiltás és annak a megszegése vöröslő folyamként árasztja el a kompozíciót: az ítélet megszületik. Azonban a színek, a formavilág, és a megjelenő textúrák ellentétei nem hagyják nyugodni a nézőt. Isten vajon miért ültette el a rossz tudás fáját is az Édenkertben, ha a maga képére termetve ismerte az embert?

'Ültetett az Úristen egy kertet az Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót, az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját.'




A kísértés

  • 160 x 140 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

"A kísértés" című absztrakcióval a művész a kételkedés bűnére csábításának és a hit igazának antagonisztikus küzdelmét ábrázolja. Az izzó vörösek a fenyegetések dominanciáját jelképezik, míg a hit, a kompozíció terjedelmét tekintve csekély mértékben, de aranyló folyamként mégis uralva azt, jelenik meg. A geometrikus formák szimbolikus jelentőséggel bírnak. Az arany háromszög, és a fekete négyzet a mű középmezején Ábrahám megkísértéséről és hitének magasba törő diadaláról szólnak, míg az alul megjenő két, hangsúlyos alakzat a bűnrehívás és a próbatétel elbukásának története. A vörös ugyanakkor nem csupán a kísértés, de a szeretet színe is. A sötét tónusú aláfestésekből a tér bal oldala felé haladva, egy férfi bal profiljátt ábrázoló képe bontakozik ki. Vajon minden szeretet kísértés is egyben? - olvasható ki a tekintetéből.

Ár kérése




Holt tengeri tekercsek - triptichon

- TÓRA - TÖRVÉNY - Holt tengeri tekercsek- TANAKH
- KETUVIIM - IRATOK - Holt tengeri tekercsek - TANAKH  
- NEVIIM - PRÓFÉTÁK - Holt tengeri tekercsek - TANAKH 

  • A triptichon mérete: 3 x 90 x 60 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

A Holt tengeri tekercsek című triptichon a Tóra-Iratok-Próféták hármas egységében a zsidóság szent könyvének misztikus világát mutatja be. 

A Holt tengeri tekercsek létezéséről csak a legújabb korban szereztünk tudomást, noha az eredete évezredeken ível át. Első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta meg, a Kumráni-hegység egyi barlangjában, cserépedénybe rejtve. A többi nem sokkal utána került elő. Legnagyobb jelentősége az Ézsaiás tekercsnek van, mely több, mint 7 méter hosszú. A tekercsek héber nyelven íródtak, az Eszter könyve kivételével a teljes Ótestamentumot tartalmazzák.

 Az absztrakciót a művész a szövetségkötés jelentével nyitja, amikor Mózes átveszi a Tízparancsolatot. Az aranyló égből aláhulló fehér mező izzó, vörös lángnyelvekben ér véget. A triptichon második eleme az agyagkorsóba rejtett tekercseket ábrázolja, írással sűrűn telítve. Végül a korábbi formák megszelídülnek, és az absztrakción Ézsaiás próféta és a Lélek ajándéka válik láthatóvá az aranyló égből aláereszkedő fehér képtérben.

Ár kérése

TÓRA - TÖRVÉNY

Holt tengeri tekercsek - TANAKH

KETUVIIM - IRATOK

Holt tengeri tekercsek - TANAKH  

NEVIIM - PRÓFÉTÁK

 Holt tengeri tekercsek - TANAKH




Exodus

  • 100 x 140 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

Az 'Exodus' című absztrakció a zsidóság egyik legmegrendítőbb, s ugyanakkkor legszebb történetének képi megfogalmazása. Az egyiptomi rabszolgaságból kiszabadult nép pusztai vándorlásának szimbolikus útját követhetjük a vásznon. A feketén gomolygó mélység a halál és szolgaság házát jelképezi, melynek mély, távolodó sötétsége elnyeli a hátrahagyott bűnök erejét. Míg a szétnyílt Vörös tenger az isteni gondviselés csodatévő tudását képviseli, addig a ragyogással és az arany szigetek között átsejlő, a remény kékjével teli színfolyam  lefelé kiszélesedő íve hasonlatos a hívő ember útjához: megszabadulva terheitől végül az Ígéret földjére érkezik.

Ár kérése





Próféták I. - II. - III.

  • A festmények mérete egyenként 76 x 55 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotások magántulajdonban vannak

A Próféták című festmény együttes hármas egysége a korai, kései és a 12 kispróféta képi megjelenítése. A sorozat tagolódása szimbolikus jelentést hordoz, a prófétai szolgálat három szellemi eseményét. Az első kép a kiválasztás, a második kompozíció, csúcspontként, az isteni jelenlétbe szólított elhívás, a harmadik pedig a prófétai küldetés. 

Próféták I. 


Próféták II. 


Próféták III.





Az ígéret földjén

  • 100 x 80 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

Isten megesküdött, hogy Kánaánt Ábrahámnak és utódainak adja. Ezért lett Ígéret földje a neve. Kánaán jelentése: Bíborország, egy tejjel, mézzel folyó föld, mely később a bőség és a jólét jelképévé vált. A bíbor, a karmazsin és rubinvörös árnyalatok szövevényes, mátrix-szerű tobzódása kíséretében sötétebb árnyak is megjelennek a képmező bal oldalán, a Jordán folyó szimbolikájának kékségében, fölsejtetve Mózes alakját, és figyelmeztetve arra, hogy az Ígéret földje az isteni szövetség megtartásának jutalma.




Mózes Isten előtt

  • 40 x 40 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

A 'Mózes Isten előtt" című alkotás az örök jóban megtartó isteni közelség művészi megfogalmazása, melyben  az elhívás megrendítően szép bibliai jelenete bontakozik ki előttünk. Finom harmóniába olvadt tűzszínek égnek, lávaszerű zuhatagok izzása jelképezi az égő csipkebokrot, melyből egy különleges formájú narancssárga alakzat bontakozik ki: Isten kijelenti magát Mózes előtt. Mózes sorsának alakulását a művész a kompozíció gondosan kidolgozott részletekben meséli el. A meg-megcsillanó kék pászmák a folyóra kitett csecsemőre utalnak. Az aranysárga, a zöld, árnyalatok a fáraó udvarában, gazdagságban töltött időkről, míg a komor színek a hányattatásokról és a menekülésről beszélnek. A műalkotás az eredendő, s végső igazságosság örök tüzét, s az isteni tudás mindenekfelettijét hirdeti.




A szent sátor

  • 46 x 38 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

'A szent sátor' című műalkotás kolorisztikus merészsége lenyűgöző fény-árnyék hatások segítségével a sátorszentély szakralitását teremti meg. Bemutatja a különleges jelentéssel bíró tárgyakat: a szentély belsejében látható az arany oltár, a szent kenyerek asztala és a menóra. A belső, zöldes fénnyel hangsúlyosabban megvilágított területben a Frigyláda körvonalai emelkednek ki. A kompozíció textúrájának megmintázása a szentélyt borító szőnyegek szövési technikáját idézi.




14609 nap

  • 140 x 120 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

A 40 éves pusztai bolyongás 14609 napját jeleníti meg a mű. A szokatlanul merész, zaklatott tagoltságú képmező lázongó színei hosszantűrő idők jelei, a vándorlás viszontagságairól árulkodnak, komor, nehéz árnyak kíséretében. Az izzó vörösek hét szigetté válnak, mely a vándorló hét törzs önmaga körül forgó szimbolikája. Egyiptom fényűző gazdagsága a türkiz és az arany, mely a nép számára ellenkezőleg az elnyomást mutatja. A festmény optimista horizontját a fénylő, opálosan átsejlő képmező hozza felszínre, ahol megannyi éj és nap után Ábrahám népe szent hajlékra talál.

Ár kérése




Másodtörvénykönyv

  • 46 x 38 cm
  • Olaj vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

A "Másodtörvénykönyv" című kompozíció kettős szimbólumrendszerrel mutatja be Mózes Izrael népéhez intézett szavainak szakrális erejét. A kép csúcspontján az Isten egy türkizszínű geometrikus elem képében áll, körülötte égszínkék folyamként jelenik meg a prófétikus üzenet, amely sötéten kötegelt színfolyammal zúdítja átkait az engedetlenségre. A hűséges népre ugyanakkor színarany folyamként ömlik az isteni áldás. Az absztrakció másik vetülete a Jósiás uralkodása alatti komor színekkel ábrázolt barbárság, melyet az alul feketéllő geometrikus mezők közül, fellazult vetülékben sző sűrűn át a hamisan ragyogó bálványimádás.  A mű inspirációját a Salamon templomában megtalált törvénykönyv története adta, azé a könyvé, mely elementáris erővel lobbantja be Mózes igéjének szent tüzét. A festményen izzó  karmazsinvörös nem csupán a tüzet jelenti, hanem magát Mózest is. 




Salamon temploma

  • 130 x 80 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

A 'Salamon temploma' című műalkotás az Ószövetség egyik legfontosabb építészeti remekét ábrázolja. Dávid király tervei alapján a fia, Salamon volt a felépítésére kiválasztott uralkodó. Az egymásba áramló színtömegek, az éjkék színű sötétségen áthatoló csillagfények, a zárt kertek zöldellő bujasága a hűvös vizek mentén, s az érintetlen természeti erők elevensége azok, melyek segítségével mesél az alkotó az Első Templom legendájáról. A vörösen izzó oltár, az arany ragyogásával kiemelt Frigyláda, majd oldalt a templom alapköve, előtte rőtszínnel ábrázolt boltozata, mind-mind a szentély titokzatos hangulatát varázsolja elénk.

Ár kérése





Jeremiás jóslata

  • 100 x 100 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

A "Jeremiás jóslata" című festmény fő motívuma az Istennel kötött szövetség. A képmezőt uraló függőleges, sűrűn egymáshoz illesztett, tömött színfolyamok között, a kép jobb alsó részében, arany csillogással Jeruzsálem városa bújik meg, megmutatva azt az álnok ragyogást, mely az önvesztő, feketéllő mételyt hozza el. A zsidó város megszegte az isteni törvényeket, Jeremiás sötét jóslata végül bevégeztetik, s a büntetés 70 év babiloni fogság. Ugyanakkor láthatjuk Jeremiás szövetségét is Istennel, ismét a türkizkék, és a karmazsinvörös szimbolikájában. Míg az előbbi tisztasága a prófétai küldetés célja, az igazság ismerete, addig a vörös a prófétai áldozatvállalás, mely annyi kínzó hányattatás után vezeti el Jeremiás szívét küldetése beteljesítéséhez.

Ár kérése





Ezékiel látomása

  • 2 x 90 x 60 cm (diptichon)
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

Ezékiel prófétát a Mindenható a távolba látás erejével ajándékozta meg, mely tudással csak a kiválasztottak rendelkezhetnek. Az isteni elrendelés üdvözítő ígéretei látomásokban érkeznek meg Isten hű szolgájához. A festmény kulcsszáma a 4-es. A képmezőn négy sugárkéve nyitja nyitja fel a végtelen teret, egyik verzió szerint utalva Ezékiel négy látomására. Másik értelmezés szerint az égi-szekér jelenik meg a sejtelmesen lágy levegőben, négy kerubbal, aláhulló, kékes villanások között, vagy láthatjuk a négy égtáj felől érkező Szent Szellem megérkezését a Csontok völgyébe, hogy életre keltse a holtakat. A festmény éteri hangulatot árasztva ábrázolja, beszéli el a természetfölötti látomás sokféle értelmezésének lehetőségét.




A második templom

  • 120 x 120 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

'A második templom" című festmény esszenciája az egymásra épülő geometriai formák levegős egységében rejlik. A szépen megmunkált felületű, aranyba foglalt terméskövek illesztett szorossága tartja rendkívül feszes ritmusban a kompozíciót, mely mögött bíztatóan meleg tónusokkal gömbölyödik az univerzum. A jeruzsálemi templom újjáépítése Zorobábel nevéhez fűződik. Maga a templom épülete két részből állt, egy kisebb és egy nagyobb, melyet egymástól sötét, súlyos kárpit választott el: a szentély, s a szentek szentje. Udvara közepén állt az égőáldozati oltár.  A művész számos alkotásán megjelenik a vöröslő négyzet. Ezen az alkotáson válik azonban egyértelművé a művein átvonuló motívum jelentéstartalma: oltár. A hatalmas rézbarna korong újabb hármas szimbólumot jelenít meg: egyrészt idézi Salamont, másrészt megidézi az Út, az Igazság és az Élet hármas rézkapuit is, harmadrészt pedig jóslatként felfesti Jézus megjelenését is, aki azt kérte: "Romboljátok le ezt a templomot és én harmadnapra felépítem!"

Ár kérése





Nemezis

  • 140 x 160 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az festmény magántulajdonban van

A 'Nemezis" című festmény vezérgondolata a számonkérő Isten elmaradhatatlan ítélettartása. A háttér arany textúrájában Salamon király áldásokban bővelkedő regnálását mutatja. Az előtérben szétáradó, meghatározhatatlan formájú alakzat az utód királyok alatti zűrzavaros időkre emlékeztetnek, látható és érzékelhető a jó és a rossz összemosódása. Az ezüstszürke forma széteső tömegének széleit barnás felperzselés szegélyezi, amely Illés próféta figyelmeztető ítélete, a szárazság csapása. Isten az eget rézzé, a földet vassá teszi. Az absztrakció vörösen izzó formája Illés égő áldozata, melyben az Úr intő alakja jelenik meg.




Tíz

  • 80 x 100 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

A 'Tíz' című kompozíció két hangsúlyos részre osztja a vászon felületét. Az arany fénnyel bevont terület sima, sértetlen, idillisztikus, az isteni teremtettség tiszta állapota. A jobboldali képmező aljából baljós, fenyegető erők indulnak meg a béke zöld és égszínkék színsávjával óvott képtér felé... A teremtett világ rendjének fenntartásához Isten elrendeli  az elrendelni valót. Mózes átveszi a Tízparancsolatot, melynek törvényeit az egymásból kibontakozó szögletes formák testesítik meg. A művész színhasználata sokatmondó: a fekete azt mondja, én vagyok az Örökkévaló, a te istened, a sötétbarna pedig, hogy ne legyenek más isteneid énelőttem. Az éjkék, bíborral átitatva kijelenti: ne készíts magadnak szobrot, sem semmiféle képmást, az alvadt vér színe azt mondja: az Örökkévaló nevét hiábavalóságra ne vedd. A kék emlékeztet, hogy szenteld meg az ünnepet. A fehér felszólít, hogy tiszteld atyádat és anyádat, az izzó narancs, hogy ne lopj, az agyagszín, hogy ne gyilkolj, a rózsaszín, hogy ne törj házasságot, és ne kívánd felebarátod feleségét, házát, míg a lila, hogy ne tégy felebarátod ellen hazug tanúbizonyságot.

Ár kérése




"...és Isten megáldotta a Földet"

  • 120 x 120 cm
  • Olaj és arany előnyomott vásznon - MédiaMix
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

Az '...és Isten megáldotta a földet" című műalkotás mozgalmas színhatásaival egy különleges érzésben fogant kinyilatkoztatás. A kompozíció sötét hátteréből kiemelkedő ragyogó színfolyam kapcsolódás tökéletes egységet képezve a teremtés hét napjának teljességét szimbolizálja. A függőleges formák szövevényes gazdagságában kibontakozó arany alakzat megszentelő szavakként hatolnak át a képmezőn. 

Ár kérése




Az Örökké története

  • 100 x 100 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van
  • A mű elérhető MédiaMix formájában

Az absztrakció a művészi képzelet ihletforrásaként az evilági kötelékek örök szentségét jeleníti meg. Atyává, fiúvá, társsá fogadás, prófétai elhívás, az Isten színe előtt kötött szövetségek. Az ember szinte együtt lebeg az éteri látvánnyal, miközben gyökerei a valóság talajába mélyednek. A kép gerince a sötét, vízszintes színfolyam, mely a földi mulandót szimbolizálja, ahol ezek a szövetségek megköttetnek, s majdan az Örökkévalóban teljesednek ki. A vörösen ragyogó kecses forma lágy, lírai hullámzással omlik szét, s emelkedik az ég kékjének ölelésében. A mű legalsó részében a fehér sáv az isteni kegyelem megtartó erejét jelképezi, melynek finom erezetei a képmező teljes felületén visszaköszönnek.





"... és akkor itt fogunk élni"

  • 100 x 100 cm
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020
  • Az alkotás magántulajdonban van

Az '...és akkor itt fogunk élni' című alkotással elhagyjuk az Ószövetség földjét, és átlépünk a XXI. századba. A festmény címe sokatmondóan vetíti előre az előttünk kibontakozó képorganizmusban rejlő hangulatvilágot. A kompozíció fő motívuma a centrumban látható kék forma, mely egy oldalról látható alakot formáz. Erőteljes, és bölcs. A vörös négyzet, melyen áll, a hit, az áldozat, az élet oltára. A gyökér, a megkapaszkodás és a biztonság.  A drámaian hangsúlyos fekete vonalak szinte átdöfik a vidám színek harmóniáját, mely az alak feje fölött látható glóriát is körbeveszi... A jobboldali, árnyakkal terhelt sötét képmezőből, melyben ott rejlik a szépség és a boldogság ígérete a világosságba lépünk át, hátat fordítva a sötétségnek, hogy egyik oldalról egy energiával telt, izzásban lévő térnek, másik oldalról egy megnyugvást hozó pasztell harmóniának a közepében találjuk magunkat. Végül a gondviselés oltalmába fogadva hazavezet minket.




Sztereotípiák - diptichon

  • 2 x 90 x 60 cm (diptichon)
  • Olaj és arany vásznon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2020

A Sztereotípiák diptichon szintén duális témakört jelenít meg.  Az emberpár megteremtése után, immár a XXI. században vagyunk. A színhasználat sokatmondó. A kékek és a rózsaszínek temérdek árnyalata jelenik meg a vásznon, mátrix-szerű, vertikális és horizontális elrendezésben, visszahozva   A hatodik nap című kompozíció, az ember megteremtése, technikai, ecset és festőkés kezelési technikáit. Noha a kék képmezőben a kék tónusai az uralkodóak, jelentős mértékben ábrázolódik a rózsaszín karakterisztika is, és ez fordítva is igaz. Egyik ember a másikból van. S szinte láthatjuk, amint egy képzeletbeli spektrométeren beállíthatjuk, melyik tónusból melyik mezőben, melyik legyen a hangsúlyosabb. Mert így egzakt, ahogyan a szigorú keretet mutató képhatár is az, bár színaranyból van, akár maga az élet...

Ár kérése

Sztereotípiák I.


Sztereotípiák II. 


0
 .