A Római császárság kora

ciklus



Antonius és Kleopátra   (Antonius and Cleopatra)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

A művész a ragyogó egységekre osztott képfelületen egy tragikus szerelmi drámát mesél el. A szimmetrikus elrendezésű festmény két oldalán tündöklő színmezők két ókori méltóság öröklétű dicsőségét ünnepélyes fénybe öltöztetik. A bal oldal Kleopátra, az egyiptomi királynő, a jobb oldal Antonius, római hadvezér territóriuma. A mester egy zseniális képírói bravúrral élve két sorsjelet karcol a vászon aranyszínű textúrájára. A két különös ábra világító vonalkulturái a világunkat behálózó láncolat elemeként kapcsolatot mutatnak egymással. Antonius és Kleopátra sorsvonalai egymásra rímelő mozgásukkal haladnak közös végzetük felé. A szépséges királynőt és a római hadvezért szimbolizáló szikrázó erőterek egy élénk piros folyamban egyesülnek, lázas eszméléssel ízzó összeolvadásukat a vörösen lüktető küzdőtér hűen ábrázolja. Az éltető és pusztító lávaként áramló forrongásban szivárványos íriszű formakezdemények ősi virtussal készülődnek világra, kristály tekintetükben a Hadakozó csillag pillantása tükröződik vissza. Antonius es Kleopátra vonzásban és taszításban kibontakozó, vérbő szenvedéllyel megélt szerelme egymás erejét felemésztve emeli őket a halhatatlanság mezejére.



A kapuk előtt!   (Ante Portas!)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

A nagy erejű ecsetvonások egy különleges színfantáziát vetnek vászonra. A szabálytalan alakú, vakító fényű formacsoportok markáns színei, jellegzetes kontúrjai egy képzeletbeli térkép birodalmi határait ábrázolják. A festőművész a beszédes elrendezésű folt varázslattal páratlan időutazásra invitál bennünket: a második pun háború idején járunk. Karthágó és Róma küzdelmének eseményei rajzolódnak ki a leleményes színképekkel dekorált alkotáson. A Földközi-tenger nyugati részén folytatott küzdelmek provinciák megszerzésére irányultak. A háborút kezdeményező Karthágóhoz tartozó területeket a mester aranyfénybe borítja, földjeit egybefüggő foltként ábrázolja.A nagy kiterjedésű ragyogó tömegen Hispánia sajátos sziluettje körvonalazódik, az alsóbb részek Karthágót is megidézik. A tükörfényes felület a vakmerő pun hadvezér, Hannibál bátorságát ünnepli, aki a lehetetlent is végrehajtja, s szárazföldön vonul Itáliába. A felperzselt föld stratégiáját alkalmazó Rómát a mester vörösbe borítja, a megtámadott félsziget felbőszített haragját jellegzetes alakjának foltnyúlványai is mutatják. Az arany tömegbe erőszakosan belekapaszkodó izzó részletek védekezéséből később támadásba lendülnek, s a fokozatosan elsötétülő fénylő felületek pun vereséget sejtetnek. A széthasadt arany textúra egymástól elváló tömege Hannibál hatalomszerzési kudarcát szimbolizálja... A pun hadvezér birodalmi álmai Róma győzelmével eltávolodnak a valóságtól. Hannibál fenyegető hírének legendája a festmény címével azonos szállóigében marad fent az utókorra: Hannibál a kapuk előtt!



Numidia meghódítása   (Conquest of Numidia)

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van
Az absztrakció színátmenetes felületén kibontakozó metaforikus hangulatkép egy ókori hódító hadjáratról mesél számunkra. A festőművész Numidiába varázsol bennünket, mely a mai Algéria keleti partvidékének ókori megfelelője, területét egy ősi barbár nép uralta. A sziklasivatagok és homoktengerek finom szemcsés porával borított boltozatot hatalmas, sötét fellegek zavarják meg, melyek a vágyott eső helyett a háború istenének üzenetével zengetik meg az eget. A sárgásbarna és fekete árnyalatú foltkultúrák kavargásában feloldódó formák biztos kézzel vezetett mozgása kiválóan alkalmas monumentális folyamatok átadására. A három egységre osztott képmező nagy történelmi átalakulásokat sejtet. A massylok és a massaesylok törzséből létrejött numidiai királyságot Masszinissza a római szövetség segítségével egyesítette és Numidia királya lett. A Római birodalom befolyása alatti tartományként földjét az őslakosok vére áztatta, kereskedelmét a rómaiak aranya támogatta. A gyöngyházfénnyel felragyogó középmező leheletfinom páratömege békességet sugall, azonban a kompozíció alsó és felső harmadának homokvihart keltő örvénylése a felszín mögötti valóságra utal. A kontrasztos textúrák kifejezőerejét a művész szókimondó vallomásra bírja: a kozmikus színtéren - történelmi korokon átívelően - a természeti folyamatokban és az emberi természetben is örök küzdelmek zajlanak.



Massinissa királysága   (Kingdom of Massinissa)

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van
A földszínek dominanciájával előadott műalkotás határozott ecsetkultrúrája az őselemek hármas hatásást birodalmépítési és hatalommegtartó törekvésekre is vonatkoztatja. A természetben pusztító, elszállító és építő folyamatok követik egymást, ciklikus ismétlődésük biztosítja az örök körforgást. Ez a hármas jelenség az ókori birodalmak, provinciák felemelkedésében és hanyatlásában is érvényesül. A festmény Massinissa király uralmát a természeti változásokra rímelve ábrázolja. A mesterien felosztott képmező atmoszférikus hangulatát metaforikus képelemek gazdagítják. Az alsó szakasz barna tömegét a föld szellemei birtokolják, a szabadjára engedett ősi elemek együttes munkája alakítja a felszín morfológiáját. Bordóval és barnával jelzett kőfolyások dombokat, hegyeket emelnek, a föld gyomrának fenyegető mélysége bármikor kitörhet. A világosabb részek vájatokat képeznek, a színarany ragyogással felcsillanó foltok termékeny talajra utalnak. A felső képszakaszt a messziről érkező szelek uralják, homokvihart keltő légörvények ezüst fényű vándofelhőkkel találkoznak. A kompozíció középmezeje felé tartva  az elemek lecsendesednek, az áttetsző törtfehér textúra jövőbe néző bátorsággal nyitja meg a teret. A természeti kép megmintázása Numidia történetnéek analógiája. Massinissa király Róma szövetségével népét egyesíti, gazdaságát fellendíti. Bőséget hozó, ígéretes uralkodásának legfőbb akadálya saját számító terveinek utat nyitó politikája és álnok hatalmaskodása. Karthago ellehetetlenítésére fordított ártó energiáit a sorserők megelégelik, s visszájára fordítják. Szövetségese, a Római birodalom iránti hűséges elköteleződését a hálátlan Róma csak kihasználta. A műalkotás fontos zárógondolata: a fényesen ragyogó felület optimista horizontja minden uralkodó számára lehetőséget ad az ősi törvényeket tiszteletben tartó, prosperáló regnálásra.




Az elrejtett város (The Hidden City)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A  festőművész alkotása a finoman felszálló álomköd mögötti formákat múltidéző vallomásra bátorítja. Mintha egy sejtelmes barlangban járnánk, melynek nyirkos falai a régvolt üzenetét visszhangozzák. A föld gyomrából kiáramló kénes gázok az alsó és felső vizek fölötti  páratömeggel keverednek. A különös hangulatképpel szabadjára engedett művész fantázia tiszteletteljes kegyelettel idézi meg az ókori Róma egyik tartományának emlékét. Karthagó egykori településén vagyunk,  Volubilis városában. Az évezredek titkait őrző romváros termékeny fennsíkja bőséges áldásban részesítette szorgalmas népét, a párafelhők mögül felsejlő impozáns hegygerincek a lakosság ősi virtusát jelképezték. A grandiózus szépségű festmény lírai hangulatát sötéten tátongó hasadékok és félelmetes kitörésközpontok drámai ereje bontja meg. Ellentétek egymásnak feszülésében a gyöngyházfényű fellegpaplanokat méregzöld és fekete viharfelhők zavarják meg, az egykoron büszke hegygerincek elvékonyodva húzódnak át a vásznon. Berber törzsek támadásai zavaros időket hoznak, Volubilis lakossága a város kincseit, szobrait, kegytárgyait titkos helyekre menti, melyek nagy része  a mai napig feltáratlan.  A mélységek és magasságok elválaszthatatlanok, a jó és a rossz is magában hordozza az örök visszatérés lehetőségét. Volubilis nem csak az elrejtett szent ereklyéket hagyta az utókorra, hanem egy vörös hangsúllyal megerősített üzenetet is: az évezredek tapasztalása bölcs felismeréssel szálljon át a jelenkorra.



Romulus birodalma (The Realm of Romulus)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

A művész az absztrakción az ókori mesevilág titokzatos legendáit eleveníti meg számunkra. A műalkotáson Róma honalapítója, Romulus személyéhez fűződő mítoszok a múlt kegyeletadó tiszteletével éneklik meg a sokszor valóságon felül emelkedő történeteket. A térbehelyezés magasszintű tudásával felépített kompozíció páraködben úszó középmezeje látóterünket megnyitva egy mágikus színpadot varázsol elénk. A gyöngyház színű függöny fellebbenésével a római királyság kezdetének meghatározó jelenetei tükröződnek vissza az ötletes formákra vetülő fényhatásokban. A festmény alsó szakaszának sűrű mintázata az ókori Róma lápos-mocsaras talaját idézi meg, melynek ingoványos felszínét égbe kiáltó bűnük és ártatlanok vére áztatja a gyökerek mélyéig. A vörös hangsúlyokban lüktető és fekete részletekben felmorajló kegyetlenségek megidézik a testvér gyilkosságot,  a szabin nők elrablásának történetét. A türkíz színű foltokban az ikerpár életét megmentő Tiberis vize , s a  birodalom építésben, kereskedelemben döntő szerepet játszó folyók köszönnek vissza. A szürkével jelzett részletek az ikreket tápláló anyafarkas alakját sejtetik. A finom zöld árnyalatokban és tündöklő aranyban felragyogó részletek a Római birodalom bőségét vetítik előre. A barna foltok Romulus és Remus életét megmentő vesszőkosárra utalnak, s a későbbi vesszőnyalábra, mely hatalmi jelképpé vált. Az alkotás meseszerű szépségét a művész egy varázslatos jelenettel koronázza meg, az ég alját sötétre színező sorserők a leheletkönnyű fátyolfüggönyt egy puha felhőpaplan formájában aláeresztik, melyből Mars isten ölelő karjával fiát, Romulust az égbe emeli.



Néró a Szenátus előtt   (Nero Before the Senate)

  • 50 x 50 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

A műalkotás az ötödik római császár zsarnoki hatalmának és különc természetének önemésztő mételyébe enged bepillantást. A drámai sűrítéssel megmintázott felső képmezőn az egymást átszelő zaklatott színmenetek Néró kegyetlen ösztöneit képviselve ábrázolják az anyagyilkos emperor uralkodásának zűrzavaros éveit. A festőművész a feszültséget keltő fekete színsávokkal megteremtett képmélységet arany, gyöngyházfényű és lila hangsúlyokkal oldja, melyek a császár ellentmondásos jellemére utalnak. Véreskezű intézkedései mellett művészi ambíciói és kezdeti politikai sikerei finomítják a személyével kapcsolatos megítélést. Az absztrakció kék tónussal kiemelt részletei igazságot tevő szándékkal és döntéshozó nyugalommal mondják ki a császárra a halálos büntetést, a Szenátus ítélete: Néró kivégzése. A mester a hírhedt uralkodóhoz fűződő legendákat bravúrosan jeleníti meg a kompozíció látványos színkép társításaiban. A műalkotás alján látható vörös izzásban a római tűzvész forró lángjai csapnak fel, melyet a legendák szerint Néró gyújtott fel saját örömére. A piros lávatengerben sötéten fölmorajló szólamok félelmetes üvöltéssel visszhangozzák Néró elborult elméjének pusztító gondolatait. Az elementáris erővel kavargó tűzfolyam jobb sarkában elhelyezett kékszínű foltban a Szenátus igazságosztó döntése köszön vissza, melyet a császár saját vérével pecsételt meg: önkezűleg vetett véget az életének.



A LÉGIÓK CSARNOKA (Hall of the Legions)

az alábbi képre kattintva érhető el (click on the pic below)



Classis Britannica

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A kompozíció sokrétű mondanivalóját Náray Tamás az árnyékban tartott, illetve az erősen megvilágított részletek dinamikus egyensúlyára alapozza. A dekoratív érzékkel tagolt képfelületen jól kivehető alakzatok a festmény síkjából rafináltan kiemelkednek, s beszédes szimbólummá nemesedve a római hadsereg egyik flottájáról mesélnek. A kép alján barna színnel jelzett ferde párhuzamosok erőteljes természetét tökéletesen mutatja, hogy karakteres menetüket az alkotó szinte a festővászonba karcolja, ritmikus együtthangzásukat a gyöngyházfényű háttér nyugodt finomsága csak tovább fokozza. A precízen összehangolt hármas vonal-együttes a Classis Britannica háromsorevezős hajójára utal, mely lendületes csapásaival a Brit-sziget körüli zabolátlan vizeket fodrozta. A határozott taglejtésű evezőlapátokon megcsillanó kék foltkezdemények a festmény bal oldalán látható textúrán köszönnek vissza, a háborgó vízfelület szilajsága a kép bal szélét az Északi tenger előtt megnyitja. A római hadseregben a flotta alárendelt helyzetét a művész ötletes festői megoldásokkal fejezi ki számunkra. Egyrészt az evezőket nem a vizet megjelenítő felszínen ábrázolja, hanem a festményt jobbról szegélyező arany sáv mellett, mely a brit provincia erődített határát, Hadrianus falát ábrázolja. Másrészt a műalkotás súlypontját a felülről érkező, függőleges barna vonásra helyezi, mely a legionáriusok hajítódárdáját, a pontosan célzó pilumot ábrázolja. A zsoldosokat képviselő dárda-jelkép domináns jelenléte a flotta másodlagos szerepét hangsúlyozza, mely fókuszában a légiókkal való együttműködés és a szárazföldi erők partmenti támogatása állt. A vörös négyszögletű forma a vérrel áztatott, leigázott brit tartományt fogja egybe, melynek súlyos dárdák fúródnak szent földjébe, bordó tömött téglalappal jelzett kegyetlen ostromgépek irtják ősi népét... Azonban a római erők a szikrázó aranyszélű foglalatba kényszerített barbár törzsi ösztönöket csak átmenetileg képesek megfékezni. A tenger mentén húzódó hosszanti vörös sáv a Classis Britannica végnapjainak próbája. Carausius vezetése alatt a híres flotta kalózhajóként szabadon fosztogatott, az ártatlanok vére az érintetlen partokon ízzó lávafolyamként hömpölygött. A flotta hajdani dicsőségét a tenger tükörfelszínén olvasztott aranyként felragyogó fényoszlop őrzi.



Classis praetoris Misenensis

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

Az egyedülálló festői hangszereléssel megmintázott absztrakció szépséges formáiból előszökkenő történetek a Római Császárság elit alakulatáról mesélnek. A Classis Misenensis elnevezésű különleges flottát a mester az absztrakció centrumában látható vörös és arany színpárosítású, élesen átszúrt formával ábrázolja. A festményre jellemző a tömbszerű felépítés és a részletek aprólékosan kidolgozott tónusharmóniája. A kép jobb szélén aranybarnán elterülő tömeg, balról a harmatfényű messzeség kiemelő szerepet töltenek be, s ezáltal a flottát megjelenítő alakzat a térből finoman kidomborodik. A festmény bal alsó részén tengerkéken ragyogó foltszakasz a Földközi tengerre utal, a jobb oldalt húzódó aranybarna sáv Itália napsütötte partjait mutatja. A Classis Misenensis elsődleges feladata a nyugati medence békéjének biztosítása, s a császár személyes védelme, emellett stratégiai tartalék, illetve vészhelyzetben menekülési eszköz volt. Neptunus és Minerva istenek áldásával tisztafénnyel felragyogó felületét egy bordóval jelzett nyomaték tolakodó jelenlétével zavarja meg, mely egy szélesen elterülő vörös alakzatban folytatódik. A bordó téglalap a testőrgárda túlkapásaira, a vörös hangsúly a többi flottán belül egyre gyakrabban előforduló árulásokra utal. Az aranyfényű alakzat felszínén feltartózhatatlanul meginduló akarat-energiák a Római Birodalom egészére is kivetítve beszédes töltettel rendelkeznek. A híres flottát ábrázoló formán végzetes sebet ejtő dárda eredetét a festő a néző fantáziájára bízza, mely lehet a hódítások alatt leigázott népek bosszúja... Esetleg egy mérgezett nyílvessző, a Római Birodalom felemelkedése előtti időkből, mely a latinok által megsemmisített etruszk nép halálhozó átkát hordozta.



Navigare necesse est

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része

Az alkotás, mintha egy ragyogó képtársításokból megkomponált mesebeli térkép lenne. Náray Tamás egy eseménydús formajátékot elevenít meg számunkra a vásznon. A színpadi díszlet-festéshez hasonlatos képvilág megjelenítésèvel az alkotó tökéletesen érzékelteti a kor művészeti ágaira egységesen jellemző elbeszélő jelleget. A néző tekintete úgy merül el az egyes részletekben, hogy közben teljességében is belehelyezkedhet az ókori Róma életterébe. A mozgalmas hangulatkép kiindulópontját a bordó és narancsszínű tömegen nyugvó aranysáv adja, mely a termőföld motívuma. Kiemelt jelentősége abban rejlik, hogy a római nép elsődleges gazdasági tevékenysége és hadszintere a szárazföldhöz kötődik. Az alakzaton belüli narancsvörös színfoltok Ceresnek, a gabona és föld istenének védjegyét szimbolizálják. Az absztrakció bal felső részén egy barnásfekete fenyegető forma érkezik. Éhínséget, természeti csapásokat hozó jelenlétét az alatta lévő feketésvörös kalózhajót ábrázoló idom tovább fokozza. Pompeiust, a dicső triumvirt a sötétkék felületen látható absztrakt fej formában fedezhetjük fel. Egymagában álló alakja vakmerőségét mutatja, nevéhez fűződik a vizek békéjének helyreállítása és a tengeri kereskedelem zavartalansága. A karizmatikus politikus teljhatalmú hadvezérré nevezése, illetve a római flotta kiépítésének szükségessége a gabonahiány és kalóztámadások következménye. A festőművész ötletes formaleleményeivel Pompeiusnak a halászokhoz intézett híres mondását örökíti meg - mely úgy hangzott: Navigare necesse est... Hajózni szükséges! A hadvezér határozott szavait a szelek istene Neptunusig, a tengerek istenéig repíti, aki a szilaj hullámok megfékezésével támogatja a Rómába tartó gabonaszállítmány biztonságát. A kompozíciót függőlegesen átszelő türkizkék és gyöngyházfényű fátyol foszlányok Róma védőszentjére, Jupiterre utalnak, aki varázserővel vonja oltalmába Itália örök városát. A Földközi tenger felbőszült hullámait átszelő színpompás vitorlák méltán juttatták Pompeiust triumphushoz, melyet a festőművész a fej formát övező babérkoszorúval ábrázol.



Az actiumi csata (The Battle of Actium)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A ragyogó színtartományokra osztott képmező a végtelen égi paláston egy szimbolikus küzdelmet ábrázol. A türkizkék ragyogású boltozaton sötét fellegek gyülekeznek, s a kozmoszt egyensúlyban tartó energiák fokozatosan kibillennek. A képmező minden irányából színtömegek érkeznek, melyek a centrum felé haladva sürgető ösztönnel terjeszkednek. A három energiamező a Vérszemű csillag haragját felkorbácsolja, aki a feszültséggel telt formákat sorspróbára szólítja...Majd a csillagok rendje közül a Hadakozó csillag kiválik, s kezdetét veszi az égi háború. A Fent és Lent azonosságát képviselő festőművész ezt az égi küzdelmet a földi szintérre helyezve egy döntő jelentőségű csatát mutat be számunkra. Kr. e. 31-ben járunk, a Római köztársaság végnapjait megpecsételő actiumi csata végzetes jelenetét láthatjuk. A szakrális összecsapásban a kozmikus erők halandó emberekben testet öltve szállnak szembe egymással. A két triumvir: Marcus Antonius és Octavianus hadereje mérkőzik meg egymással. Az absztrakció nagyobb kiterjedésű részén egy pirosra festett tömeg borul a festővászonra, a masszív felület Antonius vesztésre álló négysorevezős gályáit szimbolizálja. A darabos mozgású vérpiros tömb nehézkesen, s megkésve reagál a bal felső részről érkező, piros tömegbe élesen belehasító rőtvörös és bíborlila alakzat támadására. A fürge mozgású szúrós forma Octavianus könnyen manőverezhető hajóiból, liburnákból állva ellenfelének esélyt sem hagy a győzelemre. A Kleopátrára utaló ragyogó hangsúlyok delejes varázslattal bírnak, megbabonázó fényességük Antonius józan meglátásait elsodorja, s az elvakító szikrázásban katonai stratégiája elhibázott döntések sorozata lesz. Az alkotás középpontján egy törésközpont keletkezik, robbanásra kész feszültségét a Tengerek istene megnyugvást kereső színekkel próbálja lecsendesíteni, azonban a vereség elkerülhetetlen. Antonius szövetségese, Kleopátra saját életét féltve, harc nélkül menekül, ezt a jelenetet a piros tömegen áthaladó aranyszínű hangsúly ábrázolja. Antonius szintén menekülésre kényszerül... végül az elvékonyodó krétafehér színfolyam a sötéten fölmorajló alvilág bejáratához vezeti a két menekülő uralkodót. Mars isten Vérszemű és Hadakozó csillagjai kihunynak, s újra a megmérhetetlen mélységű, tudatunkkal befoghatatlan mennyei kékség lesz az Úr.



Caesarion

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A különleges idő és térbeli optikai élményt nyújtó műalkotás az egyedülálló kifejezőerővel megmintázott színképeivel egy nagyívű romantikus mítoszt ölel fel. A mester éles kontrasztokkal és a formák alakváltoztatásával meséli el szereplői sorsát. A festményből kidomborodó, egymásra halmozott formák egyszerre jelentik történelmi események egymásutániságát, s a legendás szerelem példázatával az élet rendjének szimbolikus visszaadását. A vörös dominanciájú absztrakción kiemelkedő napkorong köré egy szikrázó fényű foltcsoportosulás rendeződik, mely Kleopátra különleges fejdíszére utal. Az éltető sugarakat egybegyűjtő, rózsaszín és arany foglalatú kör egy aranyveretes pénzérmét is megidéz, mely Julius Caesar szellemét eleveníti meg. Az egyiptomi királynő és a római hadvezér szerelmének gyújtópontjából kiáradó fényesség a kompozíció centruma felé haladva egy gömbölyű, leszakadozó alakzatba idomul. Megszületik Kleopátra és Julius Caesar közös fia, Caesarion. Kleopátra számára termékeny méhének gyümölcse a Római Birodalom és Egyiptom egyesítésének valóságon felülemelkedő vágyálmát is hordozza. Azonban a megtévesztő szépségű, ünnepélyes emelkedettségű formakultúra az izzó szenvedély elemésztő poklában és a politikai viszálykodások kereszttüzében kontúrjait vesztve szertehullik. A lángba borult textúra jobb oldalán egymás mögött felsorakozó idomok és sötéten gomolygó részletek vészterhes időket sejtetnek. A házasságon kívül fogant fiúgyermek tragédiáját a festőművész két elvékonyodó krétafehér vonással jelzi, a felső ferde vonal házasságon kívüli származására utal. Az aláhulló fehér hangsúly pedig apja, Julius Caesar kézvonása, mellyel fia helyett unokaöccsét nevezi meg örököséül. A kompozíció bal oldalán látható aranyszínű forma félrehúzódó, számkivetett alakja Caesarion rövid életének motívuma. Anyjának tündöklő diadémja, s nagyhírű apjának mindeneket elvakító fénye idő előtt sodorja őt a halálba.



Karthágó földjén (In the Land of  Carthage)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A színek gondos átérzésével és mozdulatmotívumok finom összehangolásával megkomponált műremek formagazdag kompozíciója a nagy horderejű pun háborúk festői foglalata. A világmegismerés vágyától fűtött képzőművész a Római Birodalom egyik legnagyobb ellenfelét, Karthágót helyezi alkotása fókuszába. Az elgondolkodtató absztrakció a punok ősi földjének tragikus végzetét jeleníti meg számunkra. Az alkotói elképzelést biztos kézzel vászonra rögzítő ecsetvonások a képmezőt két egyenlő részre osztják. A finom ízléssel kidolgozott felső rész felhőpaplanos, nyugodt felszínén egy markáns alakzat magasodik a fellegek közé, aranyfénnyel világító formája a szárazföldet a vizektől elválasztja. A nagy idők tanújaként büszkén kiemelkedő forma a karthágói flotta vezér-árbócát szimbolizálja. A viharos szelek erejének egykor bátran nekifeszülő vitorla már csak szétporladó emléke a dicső múltnak. A foszladozó hajóvásznat a mester pointillista eljárással, sok sok apró fekete ponttal ábrázolja. Az árbóctörzs gerendáját övező fekete folyam a horizont alá vezeti tekintetünket, ahol mozgalmas, feszültséget keltő fedőrétegek keresztezik egymást. A szineket halmozó, drámai sűrítéssel megmunkált alsó képmező textúrája a három pun háború tengeri és szárazföldi csatáinak beszédes árnyalatokba oltott folt lenyomata. A földszínű tömegen gyöngyházfényű csillámok lazítják a felület tömörségét, a királykék vizeken krétafehér tükörfények játszanak, melyek átjárható, levegős részletei kezdeti pun sikerekre utalnak. Majd a sötétbarna árnyak megsokasodnak, a kéklőn ragyogó vízfelszín ijesztő kiáltásoktól tajtékzik... Kegyetlen ütközetek, véres harcmezők kísértenek, a zamai csata lesújtó veresége, a harmadik pun háború pusztításai... Az áldozatok vére a gyökerekig szivárog, s az alsó vizekkel egyesülve a legsötétebb árnyak jönnek fel a mélyből... Karthágó napjai meg vannak számlálva. A híres pun flotta árbocát a vereség végleg megrendíti, melyet a festőművész jól láthatóan egy fekete törésvonallal ábrázol... Karthágó városát a rómaiak földig rombolják.



Rhea Silvia legendája  (The Legend of Rhea Silvia)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

A nagyívű festményciklus ezen kivételes darabja a kezdetek kezdetéhez, a gyökerekig vezet bennünket vissza. A ragyogó képfelület túláradó áhitatban megfogant bősége Rhea Silvia legendájának csodálatos képi megfogalmazása, akit a nagybátyja trónféltésből Vesta szűznek adott. A kompozíción látható Mars mező lápos, mocsaras vadsága az égbolton gyülekező sötétkék fellegekkel megmérkőzve a felszabadított ősi erőket munkára szólítja. A tisztafénnyel megnyíló boltozaton átszűrődő mennyei fény a horizont fölé magasló dombokat finoman kiemeli, az ingoványos területen harmatos fű sarjad, zöldellő ligetek illatoznak és kristályvizek csobognak. A friss szellővel fodrozódó víztükörben a papnővé szentelt hajadon arcának nemes vonásai sejlenek fel, amint a vallási szertartás kultikus tárgyait tisztogatja. A szikrázó aranyfények varázsporos hintéssel az álmok birodalmába ringatják a szépséges királylányt, ahol a szüzességét szimbolizáló gyapjúszalagja földre hullik, ártatlanságának vére a földet vörösre színezi. A teremtésre kész ősi erők Mars hadisten szilajságát és Rhea Silvia termékeny báját egyesítik, s ezzel az égi akarat beteljesedik. A festőművész a megzabolázott energiákat tüzes ecsetvonásaiba oltva két vörösen izzó alakzatot vet vászonra. Mars isten és Rhea Silvia nászából egy fiú ikerpár születik: Romulus és Remus...  Gonosz erők az ikreket a sebes sodrású Tiberisre bízzák, a vizek istene azonban megmenti őket. A lágyan egymásra torlódó foltsávokban finom részletrajzok válnak láthatóvá, az ikerpár megmenekülésének jelenetei körvonalazódnak. Jobb oldalt alul egy barna forma az ikreket felnevelő anyafarkas, a zöldes szabálytalan tömeg bő termésű oázisa fügefa ligetre utal, ahol Mars isten harcias madara, az éles csőrű harkály gondoskodó ösztönnel szintén az ikreket táplálja. A két vörös hangsúly sokatmondó elhelyezése a testvérek későbbi viszálykodását vetíti előre. Róma eredetmítoszának ábrázolása a történelem szövedékének festői szépségű lenyomata.



A veszta szüzek kertje (Atrium Vestae)

  • 75 x 25 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A lírai hangulatú műalkotás  egy ókori kegyhelyet ábrázol. A sűrű szín-nyalábokkal tagolt képmező mennyei fényben megtisztuló felülete a legfőbb világosság, az isteni tűz bölcsője. Az aranypermettel megszentelt terület érlelő ölelésében a dúsan felrakott festékrétegek a tűz őrzőinek csodálatos kertjét jelenítik meg. A "Vesta szüzek" rend papnői királyoktól elrendelve három évtizedig tartó szolgálatra lettek felesketve. Türelemben és alázatban megnemesült, halk szavú beszédjük a legellenállóbb színkaraktert is belátásra bírja, dallamos énekhangjuk a legzordabb formák éleit is elsimítja. Lakóhelyük a Vesta kolostor volt, melynek belső udvarában egy csodálatos templomkert illatozott, mellette égi forrással töltekező medence csobogott, szikrázó kristályvize rózsa lugasokat öntözött. Az éles határokat elmosó ecsetkezelés a Vesta szüzek természetfölötti tudását szimbolizálja, varázs mágiával gyógyító érintésük, léleklátó tekintetük a szent tűz megtartására képes mennyei adomány. A színpompás textúrán a mélység torkából felhangzó éjfekete akkordok a szüzek sötét óráinak súlyos perceit visszhangozzák, igazgyöngy hullással megeredt könnyeik eltemetett álmaikat siratják. A vizes hatást keltő tükörfelszínen vérvörös hangsúlyok is felsorakoznak, figyelmeztető jelenlétük a szüzességi fogadalom megsértésének következményére emlékeztet.



Az örökbefogadott - Antoninus Pius uralkodása 

(The Adopted - Reign of Antius Pius)

  • 120 x 120 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A kompozíció gondosan összeválogatott színértékei a teremtett világrend ősi harmóniájával csendülnek össze. A képmező varázslatos festői nyelvezete a Római Birodalom legbékésebb éveit idézi meg, Antonius Pius uralkodása alatt járunk. A festmény bal oldalán három büszkén magasba emelkedő színtömeg látható, a határozott természetű, térbeli hatást keltő vezéralakok a birodalom irányításának alappilléreit jelenítik meg: a színpompás forma együttes a politika, kultúra és vallás egységének stabil összefonódása. A szabadjára engedett fényözönben felragyogó tömegek átjárhatóak, s folytonosságot biztosítva növekednek egymásban. A Napisten éltető melegével töltekező oszlop csoport újabb és újabb formákba rendeződő színhajtásokkal terjeszkedik. Antoninus Piusnak a gazdaságot és művészeteket is érintő intézkedései virágzó, jólétben bővelkedő birodalmi életteret eredményeznek. A festmény felső sávját a mester a napnyugta színeivel dekorálja, a rőtnarancs felszínt áttüzesítő lángnyelveket józanságra intő színarany fellegek szelídítik meg. Az absztrakció erősen megvilágított felületét az istenek aranyból szőtt palástja borítja, melynek fénylő felszinén a mester a formák meggyőző erejét kihasználva egy döntő fontosságú jelenetet vet vásznára. A türkizkék szögletes alakzat a Római Béke, a Pax Romana állapota, mely fennmaradásának záloga a császári utódlás biztosítása. Ezt a folytonosságot a függőlegesen aláhulló sötétkék szinmenetek oldják meg természetes utódlással, illetve ennek hiányában egy legis actio-val...vagyis az örökbefogadás szertartásával, melyet az áttört anyagú, erősen megfogyatkozott sötétkék téglalapot sejtető alakzat jelenít meg, közepén egy vörös négyzettel. Az adoptio egy ünnepélyes, törvényekhez kötött esemény volt, Antonius Piust a bölcs Hadrianus császár fogadta fiává, s jelölte ki utódjául. A motívumgazdag absztrakción egy zseniális művészi fortélyt figyelhetünk meg, amely Antoninus Pius kormányzását tökéletesen szimbolizálja: a festőművész az erős alapzatú, masszív formák stabilitását és a térbeli lebegés könnyed ábrázolását az alkotáson belül úgy képes összehangolni, hogy az a kiegyenlítő igazságosság törvényeit szolgálja.



Az ítélet - A zsidók királya Poncius Pilátus előtt

(The Judgment - The King of the Jews Before Pontius Pilate)

  • 120 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része



Diocletianus 303-313

  • 150 x 50 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

Az egyedülálló kifejezőerővel megkomponált műalkotás különlegességét az adja, hogy a festőművész a végletekig fokozott, akaratfeszültségbe torkolló tömeget a legfinomabb fénytónusokba ágyazott részletekkel párosítja. Az ősi szellemképeket és kegyhelyek alaprajzát rejtő intenzív formakultúra Náray Tamás nagy horderejű témaválasztásának tökéletes vizuális megfogalmazása. Az utolsó keresztényüldözés idején járunk, Diocletianus uralkodása alatt. Az absztrakció felső részén félelmetes energiával szétomló vörös folyam az üldözöttek utolsó fohászával tölti meg a rendelkezésre álló teret. A kivégzés gyötrelmes kínjait elszenvedő lelkek testetlen szellemalakjai súlytalanná válva, egyistenük, Krisztus nevét kialltva szállnak a magasba. A felfelé irányuló vérvörös gomolygás a festői benyomás optikai egységét drámai nyomatékkal meghosszabbítja. A festmény alsó tartományán látható fényét vesztett arany négyzet a császárkultusz hanyatlásnak indult végnapjait ábrázolja. Vértanúk halálának bűne alatt roskadozó szögletes alakját a mélység démonjait megidéző pogány babonák és áldozati rítusok sötét indulatokkal szabdalják. A felületét kilenc négyzetre tagoló beosztás a bibliai hármas szám szimbolikájának megháromszorozása, a tagoló vonalak mentén fakadó zöld színhajtások a keresztény vallás feltartózhatatlan terjedésére utalnak. A gyöngyházfényű, kéklő ragyogás az égi fény földi megfelelője, összeköttetés a mennyel, a Krisztusban megigazult hívők örök igazsága. Az izzó lángoszlopban egy átható tekintet látható, szúrós pillantása néma figyelmeztetés: a vallási megkülönböztetés megtorlására a legősibb elemek lendülnek mozgásba.



Dea caelestis, avagy az isteni igazságosság egyensúlya

(Dea Caelestis, Namely the Balance of the Divine Justice)

  • 100 x 120 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

A legmélyebb művészi megfigyelésekben fogant színértékek egymásba átszűrődő térhódításával a mester a kibillent világrend visszarendeződésének a folyamatát ábrázolja, melyhez egy római istennő, Dea Caelestis szellemét hívja segitségül. Az alkotó a festővászon alapjára az időtlenség ezüstszürkés füst-palástját borítja, melynek finom ízléssel kezelt felülete tökéletes háttérként szolgál a teremtésben való létállapotok ábrázolásához. Az absztrakció előterében a mélyből felszakadozó barnás tónusú földenergiák kötött mozgása felfelé haladva fokozatosan felszabadul. Ragyogó tömege az ezüst felhőkből aláhulló fényszitálásban vöröses hullámokat vetve növekszik. A képmező bal részén az egykor ünnepélyes rendbe foglalt geometriai elemek az őseredeti egységtől eltávolodva az abszolút állapotukból kibillenek. A tér szimmetriája megbomlik, a stabilitásukból kizökkent formák kontúrjai összemosódnak. Az összesűrűsödő színfoltok satírozási technikával elnyújtott látványa - az időbevetettség élményét megtapasztalva - egy sebes mozgásában elkapott pillanatképet ábrázol. A tovatűnő jelenetben belső küzdelmeink jelképes színtereként egy hajó motívumot fedezhetünk fel, melynek megbillenése akár végzetes is lehet. A feketésvörös részletek a hajótestet ábrázolják, a kék és lila a szeleknek feszített vitorlákat mutatja. Az esők istene az ég csatornáit megnyitja, s gyöngyházfényű permettel kíséri haladását. A gyorsított mozgással a művész fontos gondolatot közöl: minél kimozdultabb egy állapot, annál kavargóbb az idő áramlása. Dea Caelestis szellemének megidézésével az isteni tudás egyik fő attríbutuma valósul meg: egy magasabb mérce szerinti ráérzése a lényegi igazságnak, mely a világot mozgásban tartó energiákat kiegyensúlyozza. Tekintetünket jobbra vezetve a képmező kitisztul, a formák szétválnak, lelassulnak, a bal oldalról visszaköszönő színek új jelentéssel gazdagodva átlényegülnek, szimbolikájuk létezést leíró minőségek. A lila a felszabadult lélek magasabb szellemi képessége, a vörös életigenlő dinamika, a barna a földhöz kötött fizikai létezés, a türkizkék oszlop az értelem, a fekete az alámerült állapotok megtapasztalása, a királykék ablak bölcsességre utal. A mennybéli világosság ragyogása a mítoszokban színeződő, szertartásokban megtisztuló és beavatásokban felmagasztaló napszentület isteni csodája, melynek igazlátó fényessége a dolgok valódi természetét helyezi fókuszába. A bal és jobb képmező ellentétein és azonosságain túlmutatóan a műalkotás fontos gondolata, hogy az isteni igazságosság egyensúlyát mindenki magában hordozza, a mélységeinkben rejlő kincseink felélesztésével a végtelent teremthetjük meg magunknak.



Tűzszentelés - Mars ébredj!
(Fire consecration - Mars viglia!)

  • 160 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része

Az intenzív színezéssel megkomponált műalkotás csupa erő, mozgás és változás. A dinamikus ecsetvonások nagy hitet követelő akarattal izzanak fel a festővásznon. Az őselemeket megidéző absztrakció mágikus teret képezve az éltető és pusztító lángok urát, a tüzet helyezi fókuszába. A varázserővel felruházott forma-fantáziák a Nap járásához igazítva egy purifikációs szertartást, a tűzszentelés varázslatát fogalmazzák meg számunkra. A tűz hatalmát félő római halandókat a kifürkészhetetlen isteni szándék megismerése és az természeti erők uralása az égiekkel való kapcsolatra ösztönözte. A tűz erejét megszólító kompozíció sötét árnyakat hív elő a föld mélyéből, s az ősi szellemek felébresztésével az alvilág megnyílik, az elemek közt félelmetes küzdelem kezdődik. A ragyogó fények kölcsönhatása a legszebb színreflexeket hozza mozgásba. Az alkotás legmagasabb hőfokán Náray Tamás a létezés minden leheletét összpontosítja, s magasabbrendű formaképző tudásával egy csodálatos jelenetet ábrázol: a vörös és narancs parázslásban elhamvadó zsarátnok erejét a ciklikus világrendbe visszaforgatva az új tűz megszületésének pillanatát ábrázolja. A képmező centrumában, a káprázatos aranyfelület gyújtópontján látható vörös, szögletes hangsúly minden tüzek forrásaként az örök fényesség szimbóluma. A gyöngyházfényű textúrán felfelé mutató rózsaszín folt-kitörés Mars isten kettős szerepére utal: a természet isteneként a rómaiak bő termésre ösztönző ceremóniákat tartottak számára. A háború isteneként pedig a harcok előtt a hadvezér a tűzben megtisztított szent lándzsát az ég felé tartotta, s Mars isten nevét kiáltva katonáinak oltalmat és győzelmet kért.



Liget Ariciában - Egeria és Diana igaz története

(Grove in Aricia -The True Story of Egeria and Diana)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon (oil-gold-canvas)
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás csak a kiállításon vásárolható meg

Kosár