Romulus Augustulus trónfosztása

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része

Ár kérése

"Romulus Augustulus trónfosztása a Nyugat-Római Birodalom végét jelenti. Rövid, mindössze tíz hónapos uralkodása egybeesik a Nyugat-Római Birodalom végével. Emlékszünk arra, hogy a Kelet-Római Birodalom voltaképpen egészen 1453-ig, Konstantinápoly oszmán ostromáig, és annak bukásáig marad fenn. A művész ennek a tragikus eseménynek az értelmezésében emeli ki a pompa, a gyötrő válság és a Birodalom vége emlékképeit. Az aranylemezzel átszőtt felső rész a nagy hódítások megdönthetetlennek tűnő birodalmi korszakára, egy "arany" korszakra emlékeztet, a középső képmező ugyan szilár, de a vörösben gomolygó felületre beérkező geometrikus elemek a nyíló réseket jelölik, az alsó fekete, érdes faktúra használata pedig a lerakódásra utal, mely egyben a vége is a Nyugat-Római Birodalomnak." prof.dr. Valeriano Venneri

"A színek pontos átérzésével megkomponált műalkotás tömött kompozíciós rendbe szorított tömegei drámai erővel küzdő hatalmi megnyilatkozások. Az arany, fekete és vörös textúra látványos párosításban a hanyatló római birodalom megfogyatkozó ereje és az az elleni támadások ereje mérkőzik meg egymással. A vérvörös pusztítás izzó felülete feltartóztathatatlan akarattal olvasztja magába a szikrázó részeket, s az egykoron mindent elvakító fényesség a kép felső szélére szorulva a kiskorú Romulus Augustus gyengekezű uralkodását példázza. Az elszabadult indulatok mindent felperzselő szándékkal forronganak a mélység éjfekete katlanában, a megkísértő rettenet félelmetes árnyakat vetve merül alá, hogy az alvilág szellemeit felszínre hozva erejét megsokszorozza. Az éjfekete és acélkék színezésű rétegek az Odoaker által kirobbantott felkelésre utalnak, a germán törzsek nagyhírű vezetője az ifjú császárt trónjától letaszítja, s ez egyben a Nyugat-Római Birodalom fennállásának végnapja. A vérvörös mederből kiemelkedő törtfehér alakzat hűvös józansága a tüzes textúrát meghátrálásra szólítja, a világoskék szegély mértéktartása tiszteletet parancsol. A világító felületen tündöklő színarany négyzet egy mágikus átjáró, mely az evilági valóságtól elrugaszkodva a jövendölések világába vezet bennünket. A Jupiter által megjósolt "imperium sine fine" tárul elénk, a vég és határok nélküli örök birodalom víziója, melyet híres eposzában Vergilius is megénekelt. A vörös es arany erőmezők az Imperium Romanum politikájának mottóját is szimbolizálják: az expanzió és konszolidáció egyensúlyát, mely hosszútávon kivitelezhetetlennek bizonyult, s a birodalom végnapjaihoz vezetett. Az utolsó császár, Romulus Augustus nevének különlegessége, hogy a két legjelesebb uralkodót idézi meg: Róma alapítóját, Romulust és a Pax Augusta megteremtőjét, Augustust." dr. Hájer Szilvia




V. Légió - Alaudae (Germania Inferior)


  • 60x120 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része

Ár kérése

"A Caesar alapított V. légió kiemelkedően fontos, és megítélésében változó légió Róma történetében. Gyors, váratlan és kegyetlen. Náray Tamás művében egy végtelenített mélységű fekete háttér fogadja a néző kíváncsi szemét, mely voltaképpen a végzetes csaták hátrahagyott, élettelen színtere. A képmező két határozott felületre oszlik: az alsó-német, és a felső-német régióra. A vörös felületek az állomásozók táborait szemléltetik, erőteljes hangsúllyal kiemelve a római védvonalakat, a cölöpsánc árkokat, melyek előrehaladó zsugorodása már a végzet közeledtét jelzi. A magyar művész által használt színekben utalás fedezhető fel az aktuális német színekre is." prof.dr. Valeriano Venneri

"A színpadi hatást keltő mű az V. Római Légió, az Alaudae létezésének festői megfogalmazása. A színarany hullámzással szikrázó textúra a Rajna sebes folyását jelképezve a képmező zárt széleit tárja ki a végtelen, csatákkal terhelt feketeség előtt. A szoros rendben felsorakozó krétafehér oszlopok emlékeztetnek a római cölöpsáncokra, melyek szimbolikus értelemben önmagukon túlnőve vágyakoznak a magaslatokra. A Caesar alapította V. Légió a hajnali bevetéseiről volt hírhedt, alneve: "Alaudae", melynek jelentése pacsirta. A festmény jobb alsó részének területe Germania Inferior nevű provinciát mutatja, mely a Rajna bal partján található, az itt ábrázolt éles körvonalú téglalap a légió állandó állomashelyét szimbolizálja. Az izzó, vörös hangsúlyos szögletes alakzat magát a tábori életteret mutatja Róma színeiben. Az V. Légió napjaira a lesújtó végítéletet a művész két karakteres formaváltozással ábrázolja: az egyik, az alsó vörös tömeget bontani kezdő fekete vonal aggasztó jelenléte, a másik, a fölötte lévő cölöpsor látványos megrövidülése. A birodalom szétesése, valamint a barbárlázadások sorozata az V. Légiót a végzetébe sodorja. A festmény különlegessége, hogy rejtett szimbólumaival számos további ismeretet is közöl. Az Alaudae hadijelvényén az elefánt motívum látható, a kompozíción a cölöpök tömbszerű megjelenítése nehéztalpú harci elefántokkal analóg. A színek használatában a későbbi német színek köszönnek vissza." dr. Hájer Szilvia




Germanicus  Iulius Caesar - a legnagyobb császár, aki soha nem uralkodott Rómában

  • 120 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • ELKELT

"Germanicus Iulius Caesar, a kiállítás kiemelkedően fontos alkotása, mert Róma valaha volt egyik legnagyobb császárának tetteit meséli el. Náray Tamás felkavaró alkotásába a számára legkedvesebb színeket építi be: bíborvörös és lapis lazuli kék, amely különös erővel rímel az ókori Róma kedvelt színeire. Ezen a munkán csaknem a képmező felét kitöltő gazdag aranylemezezéssel is találkozunk, mely gyönyörűen kivitelezett, ám mindez egy nagyon bonyolult, szakértelmet igénylő feladat. A mű kompozíciója és felfelé törő csúcsos alakzatok a császár nagyságát idézik meg, az elsötétedés azonban baljós árnyakat vet: ő volt az, aki életet adott két, sokat vitatott személynek Nérónak és Caligulának." prof.dr. Valeriano Venneri

"A különleges műalkotás sajátos formahatárai és sokatmondó színkultúrája Germanicus Iulius Caesar mítoszán keresztül a Caesar dinasztia sorfordulatokban bővelkedő legendáját helyezi fókuszába. A művész a képmezőt két domináns részre osztja, alulról egy szabálytalan szélű karakteres erőtömeg emelkedik ki a festővászon síkjából. Nagy erejű, sűrűn megfogalmazott színértékei provincia-szerző hadjáratok, drámai jelenetek lenyomatai sorakoznak. Határozott szerkezeti ütembeosztása katonai események dinamikáját mutatja. A kontrasztokban bővelkedő kivitelezés Pannónia, Dalmácia, Gallia és Germán hadszíntereket ábrázol.      A sötét tömeg zord felszínén két hangsúlyos, szúrós forma tör fel a magasba, mely egy attikai típusú sisak két tolldíszének motívuma. A bal oldali gyöngyházfényű sötétségből egy legionarius arca tekint ki, a kép mintázataiban szúrólándzsa és sodronypáncél kontúrjai is felfedezhetőek. A hatalmas, vérrel átitatott textúra a Teutoburgi erdőben lezajlott kegyetlen mészárlásra utal, melynek vesztőhelyét Germanicus tárta fel. A hősi halált halt légiók hamvait a bátor hadvezér a Mindenható végső oltalmába ajánlva az erdőben szétszórta, ez a kegyeletadó szertartás a vörös alakzatot övező részletekben látható. A két magasba csúcsosodó alakzat többes szimbólumként itt újabb jelentést kap: Germanicus a légiók védőisteneit, a birodalmi sasszobrokat visszaszerezte, s a vérengzésben elnehezedett madárszárnyak újult erőre kapva az ég felé mutatnak. Az absztrakció felső részén a súlytalanság szuggesztióját keltő mennyei fényesség glóriaként borul a masszív tömb fölé. Vakító csillogásának aranysárgán szétomló teljessége Germanicus ígéretes jövőjét, s majdani emperor rangját visszhangozza. A ragyogó felület háborítatlan tündöklését azonban a súlyos színtömeg nyomasztása egyre jobban megzavarja, s a tükörfényű felületen feszültséget keltő árnybarázdák indulnak meg. Germanicus trónféltés miatt mérgezés áldozata lett, rövid életének csillaga idő előtt a mélybe hullt, s Róma fénylő égboltján dicső császárként soha nem ragyoghatott fel. A kompozíció lezárásaként a festőművész ismét a két feltörő formára irányítja a tekintetet, melyek motívuma a Caesar dinasztiát végigkísérő átkot idézi fel. Az aranyfelületen két éles tőr körvonalazódik, a legendák szerint Brutus a nevelőapját, Caesart ugyanazzal a tőrrel sebesíti meg, mellyel később a saját életét is kioltja... S ezzel a dinasztia sorsát örökre megpecsételi." dr. Hájer Szilvia




Az új Föld

  • 120 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2023
  • ELKELT


A jelkép

  • 120 x 100 cm
  • Olaj-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • ELKELT

"A Jelkép című alkotás a Római Birodalom egyik kulcsszimbólumát, a birodalmi sas valóságtól elemelt, széttárt szárnyú, éppen a földre ereszkedő figuráját ábrázolja. A festmény a létezés három szintjén nyilvánul meg: az isteni szint, amelyet az ég kékje képvisel, a központi és szimbolikus szint, amelyet egyrészt a vörösen izzó, hatalmas parlagi sas jelent, másrészt a vörös és az okkersárga színek, amelyek az ókori és a mai Rómát is megtestesítik , a harmadik szint pedig a földszínű árnyalatokban megjelenő gyökerek. Az alkotás a római történelem valós eseményeinek és magával ragadó legendáinak találkozása." prof.dr. Valeriano Venneri

"A legyőzhetetlen mindenhatóság érzését sugalló műalkotás belső tűzében szétnyíló formák a földi színtérből kiemelkedve egy magasabbrendű hatalmat képviselnek. A Földközi tenger szeleinek bátran nekifeszülő madárszárnyak védelmében a birodalmi tudatra felesketett császárok az istenek közé vágyakozva kormányoznak, s indítanak hódító hadjáratokat. Az önmagán és elsődleges jelentésén is túlnövő motívum a világ kezdetén elvesztett őserők visszaszerzését célozza meg. A művész a Római Birodalom fenséges szimbólumát, a szárnyait büszkén széttáró Római Sast festi meg a kékre hangolt festővásznon, ahogyan éles karmait a föld gyomrába mélyeszti. A lángoló forma kettős elágazása a dualitások világának példázata is. Az absztrakció előterében összesűrűsödő változatos színezésű tömeg mintha egy szerteágazó, szövevényes gyökérkultúra lenne. A birodalom provinciáinak összességét megjelenítő képrészlet sokszínűségével táplálja a belőle kihajtó birodalmi álomképet. A rőtszínű forma ágai a nyugat-római és a kelet-római birodalomra is utalnak." dr. Hájer Szilvia


Navigare necesse est

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • ELKELT

"Hajózni kell! - ezt a kifejezést Pompeius Magnus használta a készletek, búza és egyéb élelmiszerek szállítása kapcsán, hogy az eljusson a római néphez. Az idő haladt, és ahogy a képmezőn zaklatott menetben vonulnak fel a színek, és mozgásban vannak, úgy tart a legénység az úttól. A geometriai formák a csónakok raktereit szimbolizálják, a kiemelkedő szélfútta formák a római vitorlák, mind közül kiemelkedik a császári vörös vitorla. A rózsaszín szín az Ostia kikötőjébe való sikeres megérkezésre és az elhárított éhínség veszélyére emlékeztet." prof.dr. Valeriano Venneri

"Az egyedülálló, a művésztől is új forma nyelvű műremek mintha egy ragyogó képtársításokból komponált mesebeli térkép lenne. Náray Tamás sajátos festő-természete bravúros térképíró talentummal ötvözve egy eseménydús formajátékot elevenít meg számunkra. A színpadi díszlet-festéshez hasonlatos képvilág megjelenítésèvel az alkotó tökéletesen érzékelteti a kor művészeti ágaira egységesen jellemző elbeszélő jelleget. A néző tekintete úgy merül el az egyes részletekben, hogy közben teljességében is belehelyezkedhet az ókori Róma életterébe. A mozgalmas hangulatkép kiindulópontját a bordó és narancsszínű tömegen nyugvó aranysáv adja, mely a termőföld motívuma. Kiemelt jelentősége abban rejlik, hogy a római nép elsődleges gazdasági tevékenysége és hadszintere a szárazföldhöz kötődik. Az alakzaton belüli narancsvörös színfoltok Ceresnek, a gabona és föld istenének védjegyét szimbolizálják. Az absztrakció bal felső részén egy barnásfekete fenyegető forma érkezik. Éhínséget, természeti csapásokat hozó jelenlétét az alatta lévő feketésvörös kalózhajót ábrázoló idom tovább fokozza. Pompeiust, a dicső triumvirt a sötétkék felületen látható absztrakt fej formában fedezhetjük fel. Egymagában álló alakja vakmerőségét mutatja, nevéhez fűződik a vizek békéjének helyreállítása és a tengeri kereskedelem zavartalansága. A karizmatikus politikus teljhatalmú hadvezérré nevezése, illetve a római flotta kiépítésének szükségessége a gabonahiány és kalóztámadások következménye. A festőművész ötletes formaleleményeivel Pompeiusnak a halászokhoz intézett híres mondását örökíti meg - mely úgy hangzott: Navigare necesse est... Hajózni szükséges! A hadvezér határozott szavait a szelek istene Neptunusig, a tengerek istenéig repíti, aki a szilaj hullámok megfékezésével támogatja a Rómába tartó gabonaszállítmány biztonságát. A kompozíciót függőlegesen átszelő türkizkék és gyöngyházfényű fátyol foszlányok Róma védőszentjére, Jupiterre utalnak, aki varázserővel vonja oltalmába Itália örök városát. A Földközi tenger felbőszült hullámait átszelő színpompás vitorlák méltán juttatták Pompeiust triumphushoz, melyet a festőművész a fej formát övező babérkoszorúval ábrázol." dr. Hájer Szilvia




Caesarion

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • ELKELT

"Caesarion történetét és drámáját tökéletesen reprezentálja a magyar művész, Náray Tamás esztétikailag, technikájában és méreteiben is fontos alkotása. Az arany lemezek figurálisan és strukturálisan jelképezik Kleopátra és Caesar törvénytelen fiát, a szemlélő előtt egy magzat formája bontakozik ki, koponyájában a mindenség lehetőségével. A képmező a vászon sötéten hagyott külső keretétől elemelt, amely kompozíció annak a sejtelmét hivatott kifejezni, hogy az elrejtett emberi és történelmi szándék minden valószínűség szerint az események hátterében marad. A reflektáló, mély és izzó vörös árnyalatok előrevetítik Caesarion sorsát, a fehér nyilak a megállíthatatlanul bekövetkező tragédiát jelzik." prof.dr. Valeriano Venneri

"A különleges idő és térbeli optikai élményt nyújtó műalkotás az egyedülálló kifejezőerővel megmintázott színképeivel egy nagyívű történetet ölel fel. A festményből kidomborodó, egymásra halmozott formák egyszerre jelentik történelmi események egymásutániságát, s a legendás szerelem példázatával az élet rendjének szimbolikus visszaadását. A vörös dominanciájú absztrakción kiemelkedő napkorong köré egy szikrázó fényű réteg rendeződik, mely kettős szimbólum: egyrészt Kleopátra különleges fejdíszére utal, másrészt a felsejlő magzatforma mindenséggel teljes koponyaformáját idézi elénk. Megszületett Kleopátra és Julius Caesar fia, Caesarion. Kleopátra számára termékeny méhének gyümölcse a Római Birodalom és Egyiptom egyesítésének valóságon felülemelkedő vágyálmát is hordozza. Azonban a megtévesztő szépségű, ünnepélyes emelkedettségű formakultúra az izzó szenvedély elemésztő poklában és a politikai viszálykodások kereszttüzében kontúrjait vesztve szertehullik. A lángba borult textúra jobb oldalán egymás mögött felsorakozó idomok és sötéten gomolygó részletek vészterhes időket sejtetnek. A házasságon kívül fogant fiúgyermek tragédiáját a festőművész két elvékonyodó krétafehér vonással jelzi, mely végül a halálához vezet: a felső ferde vonal házasságon kívüli származására utal, a másik hangsúly pedig apja, Julius Caesar kézvonása, mellyel fia helyett unokaöccsét nevezi meg örököséül. S e két ténnyel pecsételődik meg Caesarion sorsa. A kompozíció kettős: a keretet egy széles, ébenfeketére festett sáv adja, mintegy háttérben és elrejtve tartva a pusztítás ösztöneit." dr. Hájer Szilvia

Kosár