Náray Tamás eladó festményei, vegyes-technikával készült festményei


A képernyőn megjelenő színek eltérhetnek az alkotások, nyomatok valódi színárnyalataitól a kijelzők és videókártyák eltérő tulajdonságai/beállításai miatt!



A láthatatlan város falai

  • 150 x 50 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Az alkotás a 'Bizánc, a halhatatlanság bölcsője' ciklus része
  • MEGVÁSÁROLHATÓ

Ár kérése

Bizánc azok számára is legendás város volt, akik sosem jártak ott. Az V. században a távoli sztyeppéken egy szökőár készül elnyelni Európát: a barbár áradatot egy Attila nevű férfi vezeti, aki hamarosan Konstantinápoly alá ér. A várost a hadiépítészet mesterműve, az ókor utolsó nagy, sőt minden bizonnyal a legnagyobb védelmi erődítmény rendszere fogja megóvni, amelyet ma Theodosius-falak néven ismerhetünk. A hunok kiválóan értettek az erőszakhoz és a rabláshoz, hét év leforgása alatt végig fosztogatták Európát. Azonban Konstantinápolyt többszöri kísérletre sem tudták bevenni. Az első akadályt egy vízzel feltöltött sáncárok jelentette, emögött húzódott az alacsonyabb külső fal, majd egy három méter magas és két méter széles fal következett, majd a legmagasabb, bástyákkal megerősített fal következett. Minden bástya egy önálló erődítmény volt.

Az absztrakció egy teremtett, spirituális térbe helyezi a védelmi rendszer körvonalait, melyben egyszerre jelenik meg a szembőlnézeti és a felülnézeti ábrázolás. A felülről érkező fekete áramlat a város kitettségét mutatja, vagyis magát a vágyott pozíciót. Konstantinápolyt mindenki irigyelte. (Ahogy ma is mindent irigyelnek az emberek, ami készen van, és gazdag. A megteremtéséhez szükséges munkát nem irigylik. Bizánc üzenete ma is helytálló, és ma is érvényes.) Az alulról feltoluló színarany vonulat nem csupán a gazdagságot, hanem a teremtő munka áldottságát is megmutatja. A végtelenbe aláhulló vöröslő darabok végül azt a pillanatot ragadják meg, amikor a puskapor felfedezése után Bizánc fénye kihuny a modern hadviselés megsemmisítő poklában.

Fotók az alkotásról:



A sóhaj

  • 120 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Az alkotás a 'Bizánc, a halhatatlanság bölcsője' ciklus része
  • MEGVÁSÁROLHATÓ

Ár kérése

A nagy kiterjedésű területeken élő szlávok és a bizánciak egymás mellett élése hol békés, hol ellenséges volt. Bizánc legnagyobb vetélytársa a nagyra törő Bolgár Birodalom lett, amelynek uralkodói felvették a cári, azaz császári címet és Bizánc elfoglalásáról álmodoztak. A végső összecsapásból azonban Baszileosz császár vezetésével Bizánc került ki győztesen (1014). Sámuel cár serege megsemmisítő veresége után a fogságba esett csaknem 14 000 bolgár katonát a bizánci császár parancsára megvakították, de minden századiknak meghagyták a fél szemét, hogy a sereg életben maradt tagjait hazavezessék. A bolgár cár a borzalmas menet láttán szörnyethalt. Ennek a végletes brutalitásnak nem csupán az erőszak kiélése volt a célja, hanem hogy megakadályozza, hogy ezek a katinák újra fegyvert foghassanak. A bolgárok legyőzése után Bizánc ismét a térség leggazdagabb és legerősebb államává vált: a keleti kereszténység és a bizánci kultúra nagy hatással volt a későbbiekben a környező szláv népekre. Magát a kijevi fejedelmet is Bizánc keresztelte meg, ezzel megindult a keleti szlávok (a későbbi orosz, ukrán, belorusz nép) ortodox hitre térítése.

A festmény középpontjában egy, az égbe törő, bárd formájú vörös oszlop látható, mintegy sóhajtásként a két birodalom monolit tömbje közé szorítva. Szimbolikájában ismét erős gesztusokat látunk: a türkiz felület a nézőt a művész kedvelt témájához, a teremtéstörténethez kapcsolja, míg a fekete, sűrű, sötét csillanásokban gazdagított képződmény vele átellenben a hódítások és a leigázás iránti féktelen vágyát és annak következményeit mutatja meg. A központi elem talapzata rendezetlenséget sugall, míg a képmező alsó részében a földi élet szépsége és harmóniája tűnik a szemünk elé. Az alkotás egyfajta mementóként is értelmezhető, hiszen az emberi nagyravágyás és kapzsiság mindent, még a legideálisabbat is elviselhetetlenné teszi. Ugyanakkor a kristálytiszta ég felé mégis, minden nehézség ellenére kegyelemmel teremtődik meg az odavezető út is.

Fotók az alkotásról:



MM A Minótaurosz háza

  • 80 x 80 cm
  • Olaj-arany-előnyomott vászon (vegyes technikával készült festmény)
  • Náray Tamás vegyes-technikával készült festménye
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2023

Ár kérése

Náray Tamás eladó festménye - A Minótaurosz háza

A vegyes-technikával készült festmények (másnéven médiamix) alapja egy előnyomott vászon. Erre az előnyomott felületre viszi fel a festő az újabb festék és/vagy aranyrétegeket.
Az előnyomott vászonról: ennél a technikánál a művész nem egy üres, fehér felületre fest, hanem egy olyan vászonra, melyen egy korábbi művének egyes részleteit vagy a teljes alkotást (eltérő arányokkal, vagy más módon módosítva) viszik fel egy speciális eljárással a vászonra egy szakműhelyben, gépi nyomtatással. Az így előkészített vásznat hívjuk előnyomott vászonnak.

Fotók az alkotásról: 



III. León útja

  • 120 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Az alkotás a 'Bizánc, a halhatatlanság bölcsője' ciklus része
  • ELKELT

A mű egy kisfiú mesébe illő felemelkedésének történetét mondja el. León Észak-Szíria egy szegény sorsú családjában született hetedik gyermekként. II. Jusztinianusz parancsa értelmében számos szír családot Trákiába telepítettek át. Leónból sztratióta lett, azaz paraszti származású közkatona. Hamar kitűnt a többiek közül, kitartásának és eszének köszönhetően egészen egy teljes földrésznyi terület, Anatolikon parancsnokságáig jutott. A légiói a végsőkig kitartottak mellette. Hat hónapos harc után elfogta az uralkodó császárt, és 717. március 25-én bevonult Konstantinápolyba. A Hagia Sophiában III. Leónként koronázták meg. A trónviszályoktól megosztott birodalom felett állandó háborúk veszélye lebegett, küszöbön állt egy elsöprő erejű muszlim támadás réme, de állandó fenyegetést jelentettek az ázsiai népek rabló hadjáratai is. III. León stabilizálta a birodalom helyzetét, azonban ikonoklaszta politikája következtében Rómával nem jutott egyezségre. A pápaság fenntartotta szakítását a bizánci udvarral.

Az absztrakt tájképek stílusában előadott élettörténet számos momentuma sejlik fel a vásznon, s rajzolódik ki előttünk az út, amelyet a szegénysorsú kisfiú a magas palotákig megtesz. A képmező harmóniára törekvését, az "amint fent, úgy lent" tézis művészi megjelenítése mutatja meg. Ám megmutatja azt is, hogy a művet vertikálisan kettéosztó, égi jelenséget szimbolizáló vonalfolyam miként értelmezhető duális szimbólumként. Bizánc története alatt a külső ellenség fáradhatatlanul ezen fejlett civilizáció elsöprésére, megsemmisítésére törekedett. A mű jobb oldalán feltűnű élettelen táj vöröslő vér- és lángnyelvei nem jutnak át a választóvonalon. Bizánc örök, a kultúra, amit maga után hagyott elpusztíthatatlan. Az aranylemezekkel bevont partszakasz az arany szimbolikájával hat: örökkévalóságot, tisztaságot és halhatatlanságot ad a fölötte álló területnek.

Fotók az alkotásról:



A hegyek titkai

  • 120 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Az alkotás a 'Bizánc, a halhatatlanság bölcsője' ciklus része
  • ELKELT

337-ben, amikor Nagy Konstantin meghalt, megtelt a város, pedig még félig sem volt készen. Hiába vette körül rengeteg víz és tenger, abból inni nem lehetett. Az ott élők szomjaztak, mert csak egyetlen, kevésvizű forrásból táplálkozó vezetékük volt. A város vízigénye akkorra már nagyobb volt, mint egykor Rómáé. Kiderült, hogy a vizet messzebbről kellene hozni. De vajon honnan? Trákia területéről... - hangzott a jóslat. Azt állították a jósok, hogy az ottani hegyekben lesz elegendő víz. A császár utasításba adta, hogy találják meg a vizet. Amikor a hegyek csúcsai közötti édesvizű tavakat felfedezték, akkor estek igazán kétségbe. Ugyanis ez a várostól 240 km-re feküdt... A bizánci mérnököknek meg kellett határozniuk a víz mozgásához szükséges lejtést és meg kellett tervezniük hozzá az építményeket... A festmény az absztrakt landscape, azaz az absztrakt tájképfestészet elemeivel, és a Náray Tamás festészetére jellemző késes technika alkalmazásával szinte realisztikusan ábrázolja a kopár, magas, sziklás hegyeket, közöttük a szinte feketéllő mélységű és a felszíni, türkiz vizű tavakat. A dús, tömbbe helyezett átvonulások a kép felső és alsó részén az életet jelentő felfedezésről és az azutáni súlyos megpróbáltatásokról mesélnek.

Fotók az alkotásról:



Hypodrom

  • 120 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Az alkotás a 'Bizánc, a halhatatlanság bölcsője' ciklus része
  • ELKELT


A görög hipposz (ló) és a dromosz (futás, vágta) szavakból ered az elnevezés. A lóversenyek és a fogatversenyek az ókorban közkedvelt sporteseménynek számítottak, ahol a kékek és a zöldek táborára oszlottak a szurkolók. Azonban a színek a politikai hovatartozást is jelentették. Nagy Konstantin hypodromját 450 méter hosszúra és 150 méter szélesre építették, amely akár közel 100 000 nézőt is befogadhatott. A konstantinápolyi hypodrom az 532-ben, éppen itt kitört Nika-felkelés miatt vált hírhedtté, amely I. Jusztinianus császár uralma ellen irányult. A növekvő társadalmi elégedetlenség legfőbb okát az építkezések miatt kivetett újabb és újabb adóterhek jelentették, de a vallási ellentétek is komoly súllyal estek latba. Mindezt csak tovább fokozta az állandósult császári önkény.

A mű központi részén, mintegy a képmezőt kettéválasztó tengelyként a hypodrom jellegzetes alakját fedezhetjük fel, benne az ékszerként felragyogó arany és türkiz borítású császári tribün, valamint az ametiszt színű gránitból faragott obeliszk is megjelenik. A négyosztatú felület átlójában a kvarc, a kristály és a homok színeiből komponált nyugodt, kiegyensúlyozott fraktúrát éles, geometrikus, sötét vonalegységek dúlják fel. A haragos zöld mezőből kiáramló fekete, tűhegyes dárdákban végződő, elfolyó formák utalhatnak a növekvő elégedetlenségre, amint átszínezik a felületet. A végső lökést ugyanis a zöldek adják meg a felkeléshez. Azonban Jusztinianus zsarnoki kegyetlenségét nem söpörhették el. A vöröslő mező annak az eseménysorozatnak állít emléket, amelynek keretében a császár vérbe fojtja a lázadást, stabilizálva ezzel a trónját. A mind határozottabban terjedő arany sziget jelképezi az újra megerősödő uralkodói hatalmat.

Fotók az alkotásról:



MM Ninive falai

  • 80 x 65 cm
  • Olaj-arany-előnyomott vászon (vegyes technikával készült festmény)
  • Náray Tamás vegyes-technikával készült festménye
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2023
  • ELKELT

Náray Tamás eladó vegyes-technikával készült festménye: MM Ninive falai

A vegyes-technikával készült festmények (másnéven médiamix) alapja egy előnyomott vászon. Erre az előnyomott felületre viszi fel a festő az újabb festék és/vagy aranyrétegeket.
Az előnyomott vászonról: ennél a technikánál a művész nem egy üres, fehér felületre fest, hanem egy olyan vászonra, melyen egy korábbi művének egyes részleteit vagy a teljes alkotást (eltérő arányokkal, vagy más módon módosítva) viszik fel egy speciális eljárással a vászonra egy szakműhelyben, gépi nyomtatással. Az így előkészített vásznat hívjuk előnyomott vászonnak.

Fotók az alkotásról:



Görögtűz

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Az alkotás a 'Bizánc, a halhatatlanság bölcsője' ciklus része
  • ELKELT

A görögtűz ma egy tűzijátékkal kapcsolatos fogalommá zsugorodott, pedig a korának legveszélyesebb és legpusztítóbb fegyverévé vált. Ez egy olyan égőfolyadék lángszórónak felelt meg, amelyet a legnagyobb hatékonysággal tudtak alkalmazni, ugyanis a tüze vízzel nem volt eloltható. A gyújtó és lángfegyvereket már i.e. 9. században is használták a hadviselésben éghető anyagok, például kén, kőolaj, és bitumenalapú keverékek felhasználásával, de a görögtűz első említése Theophanész krónikástól származik, aki a találmányt a heliopoliszi Callinicus vegyésznek tulajdonította. Feltalálása egy meglehetősen kritikus időszakban történt, amikor is a birodalmat meggyengítették a perzsákkal vívott háborúk. Később a bizánciak a görögtüzet vetették be az arab flották ellen, de a szaracénokkal vívott tengeri ütközetekben is. 

„A fenyőből és bizonyos juniperus fákból gyúlékony gyantát gyűjtenek. Ezt kénnel bedörzsölve nádcsövekbe teszik, és fölé olajjal kezelt folyadék-elegyet borítanak. Aztán ily módon találkozik a hegyén lévő tűzzel, lángra kap, és tüzes forgószélként hull az ellenség hajójára és a katonák arcára." (A. Komene krónikái 1083.)

Fotók az alkotásról:

A bölcső IV.

  • 50 x 50 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2024
  • Az alkotás az 'A bölcső' sorozat része
  • ELKELT

Fotók az alkotásról:



Aquaduct

  • 118 x 58 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Náray Tamás festménye
  • Az alkotás a 'Bizánc, a halhatatlanság bölcsője' ciklus része
  • ELKELT

337-ben, amikor megtelt a város, még félig sem álltak a létesítményei. A IV. század közepén az emberek szomjaztak. Hiába volt mindenhol tenger körülöttük, abból nem lehetett inni. A vízigény a rómainál is nagyobbra nőtt. Valens császár kezdte el építtetni a világ jelenleg is leghosszabb vízvezetékét, mely 643 km-en át szállította a vizet a fővárosba és máshova. Trákia területéről indult a fővonal. Föld alatti alagutak, felszíni csatornák, s ahol kellett magasáthidalások megépítésével biztosították a víz útját. A lejtés kiszámítását a kor mérnökei végezték el. Az akkoriban még nem látott ultramodernnek számító épületek egész sorát kellett létrehozni. Előbb kőpilléreket építettek, majd beboltozták azokat, faácsolat tartotta az ívet, míg be nem helyezték a zárókövet. A rómaiakhoz hasonlóan a lábakat a bizánciak is domborművekkel díszítették, de már nem pogány, hanem keresztény szimbólumválasztással.

Az absztrakció ábrázolástechnikailag ismét a metszethez nyúl, más, például perspektivikus megjelenítés helyett. Vegyes eszköztárral vetíti elénk a művész a mondanivalót. Az ég bemutatása klasszikus, ecsettel végzett munka, drámai effektusokkal, szinte fotorealisztikus megjelenítésben, azonban mindezt mégis cáfolni látszik az isteni magaslatok megnyílása, szimmetrikus, angyalszárnyak kíséretében. Közvetlenül alatta homok- és mészkőépületek szürreális és hiperabsztrakt formája jelenik meg. Az aranyló Bizánci föld és a termékenység narancsvöröse alatt válik láthatóvá a mérnökök munkája, mely egy hatalmas föld alatti víztározóban bontakozik ki. Az alulról felfelé törő arany áradás az oltárral együtt köti össze az ég és a mélység egységének elrendelődését.

Fotók az alkotásról:

Kosár

A kosár üres.