A RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KORA 

-

a történelem és a mítoszok nyomában

I. rész



Emporium Romanum 

  • 100 x 200 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Náray Tamás grandiózus alkotása a Római Birodalom egykori, mai szemmel is meglepő nagyságát fejezi ki. A kivételes pompát, mely a Birodalmat jellemezte, összetéveszthetetlen kézjegyével, az aranylemezekkel borított földgömb megmintázásával ábrázolja, ahol a vörös négyzet az istenek akartával megegyezőt, a kék erek pedig a római légiók hódításait jelzik. A képmezőt uraló kék színek megannyi árnyalataiban azon történelmi pillanatokat fedezhetjük fel, amelyek évszázadok alatt jelentették Róma hatalmát. A Római Birodalom nagysága előtt fejet hajt a világ: Roma Caput Mundi." prof.dr. Valeriano Venneri

"Az impozáns műremek gazdagon mintázott textúrája Náray Tamás palettájának legszebb színeit olvasztja egymásba, melyeket a művész gondos ecsetvonásaival részletező biztonsággal alakít beszédes formákba. A képmező alján látható vörösesbarna tömeg Alba Longát, Latium legrégibb települését ábrázolja, ahol a görög és római gyökerek összefonódnak. A latin város védőszellemei a görög felmenők hagyatékát a majdan leszületendő lelkek tettererejébe plántálják, hogy Aineiász utódainak bölcsőjében a birodalmi tudatot ringassák. A narratíva kiinduló momentuma a teremtés hajnalán megszülető világosság, melynek apró színreflexei legtisztább fénymivoltukban tündökölve egy káprázatos aranykorongot alkotnak. A sokatmondó arányokkal és mesteri egyensúllyal vezetett vonalak zárt kontúrral határolják el a Nap és Föld kerekségét magára öltő alakzatot. A világmindenség kifürkészhetetlen atlaszán az örök körforgást képviselő, önmagába visszatérő forma a legyőzhetetlennek hitt Római Birodalmat ábrázolja, fejlődést és erőt sugárzó természete minden létezőt behódolásra késztet. A grandiózus varázsgömb félelmetes, s egyben lenyűgöző változásokat indít meg, mágneses erőterében a vizek megindulnak, medrükből kilépnek, a terméketlen földek termőre fordulnak, élettelen dombok büszke hegyként égig magasodnak, a természet elemei a fenséges szimbólum előtt fejet hajtanak. A világrend felborul, minden mindennel kölcsönhatásba kerül, a határok eltolódnak, ősi népek eltűnnek, egymásba olvadnak, s egy új kozmikus helyzet veszi kezdetét. A foltrajzolatokban miniatűrökké rendezett pillanatképek rejtőznek, melyek kegyetlen hódító háborúkról is mesélnek, barbár törzsek, leigázott népek áldozatainak vére sajgó fájdalommal áramlik szét a részletekben. A megmérhetetlen magasságú égboltról kiindulva, ahol az Olümposzról átköltözött istenek lakoznak láthatatlan sors szálak kötnek össze minden földi és égi szereplőt, minden egyre vezet: az isteni elrendelés beteljesítéséhez. A kéklőn ragyogó színtömeg végletekbe hajló átmenete a deus ex machina elvének festői megjelenítése. A képmezőn függőlegesen és horizontálisan is meginduló hajszálvékony kék egyenesek iránymutató, kereteket meghatározó és követendő jelzések, amelyekkel az égiek az elszabadult energiák féken tartására figyelmeztetnek. Az egyedülálló esztétikai élményen túlmutatóan a lenyűgöző műalkotás emelkedettebb és nemesebb kvalitások jelképeit is magában hordozza. A létezés gyújtópontján tündöklő forma egy mindentlátó szemet is megidéz, színarany íriszének tükörfényét az egyre fokozódó hatalmi túlkapások vörös hajszálrepedésekkel szabdalják. A kör alakzaton keresztülhaladó sötét hangsúly két ága egy befejezetlen, csonka keresztre is utalhat, illetve a bűn folyójának kettős elágazása vagy a Világfa elkorhadt ágának szimbóluma. Veszteséget, balsorsot hordozó drámai jelenléte a végítélet közeledtét jelzi. Az évezredek erejét őrző, s közvetítő Római Birodalom talizmán szépségű jelképét a legendákkal körülölelt képzelet a végtelen bölcsességű égbolton a legfényesebb csillagok fölé emeli. A festményciklus további darabjain néhol lírai érzésekkel vezetett ecsetvonások uralkodnak, melyek alól szinte ujjongva kiáltanak fel az életigenlő színek, s izgalmas mítoszok szökkenek elő a mesélőkedvű részletekből. Máshol a sötét árnyalatokban a balsors felé sodródó akaratok sorakoznak, akik a létezés feletti uralmat az isteni törvények megkerülésével próbálják megszerezni. Náray Tamás alkotói eszköztárának egyik legszebb formakincse a vörös négyzet. Ez a festményeken átívelő vándormotívum az oltár, s a szeretetben megnemesült istenhit szimbóluma." dr. Hájer Szilvia




A jelkép

  • 120 x 100 cm
  • Olaj-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része

Ár kérése

"A Jelkép című alkotás a Római Birodalom egyik kulcsszimbólumát, a birodalmi sas valóságtól elemelt, széttárt szárnyú, éppen a földre ereszkedő figuráját ábrázolja. A festmény a létezés három szintjén nyilvánul meg: az isteni szint, amelyet az ég kékje képvisel, a központi és szimbolikus szint, amelyet egyrészt a vörösen izzó, hatalmas parlagi sas jelent, másrészt a vörös és az okkersárga színek, amelyek az ókori és a mai Rómát is megtestesítik , a harmadik szint pedig a földszínű árnyalatokban megjelenő gyökerek. Az alkotás a római történelem valós eseményeinek és magával ragadó legendáinak találkozása." prof.dr. Valeriano Venneri

"A legyőzhetetlen mindenhatóság érzését sugalló műalkotás belső tűzében szétnyíló formák a földi színtérből kiemelkedve egy magasabbrendű hatalmat képviselnek. A Földközi tenger szeleinek bátran nekifeszülő madárszárnyak védelmében a birodalmi tudatra felesketett császárok az istenek közé vágyakozva kormányoznak, s indítanak hódító hadjáratokat. Az önmagán és elsődleges jelentésén is túlnövő motívum a világ kezdetén elvesztett őserők visszaszerzését célozza meg. A művész a Római Birodalom fenséges szimbólumát, a szárnyait büszkén széttáró Római Sast festi meg a kékre hangolt festővásznon, ahogyan éles karmait a föld gyomrába mélyeszti. A lángoló forma kettős elágazása a dualitások világának példázata is. Az absztrakció előterében összesűrűsödő változatos színezésű tömeg mintha egy szerteágazó, szövevényes gyökérkultúra lenne. A birodalom provinciáinak összességét megjelenítő képrészlet sokszínűségével táplálja a belőle kihajtó birodalmi álomképet. A rőtszínű forma ágai a nyugat-római és a kelet-római birodalomra is utalnak." dr. Hájer Szilvia



A Rubicon átlépése

  • 100 x 120 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A festmény a Római Császárság kora című kiállítás egyik meghatározó műremeke. Azonban maga az esemény is rendkívül meghatározó szerepet tölt be a császári Róma történetében. Az 'alea iacta est' híres latin kifejezés éppen a folyóhoz, a Rubiconhoz kapcsolódik, mely szerint a kocka el van vetve... azaz ha átlépünk a folyón, nincs visszaút. A festmény képi világa hűen tükrözi a történet mindenféle értelemben vett mondanivalóját: a keskeny birodalmi folyó kiszélesedik, vagyis tökéletesen közvetíti azt a gondolatot, hogy győzelem esetén Róma nagyszerű lesz. A karmazsin, a rőt-vörös és a vérpiros, valamint az aranyló sárga a hatalom érdekében megvívott háborúkat jelképezi. A víz felett világossal ábrázolt égközép optimista felfogást kölcsönöz a képnek." prof.dr. Valeriano Venneri

"A festmény allegorikus rendbe fűzött elemei egy híres szállóigét körbeölelő legendát jelenítenek meg. Az absztrakció előterének sűrű szövésű textúrája dinamikus hatást eredményez, mintha megmozdulna a föld. A Rubicon folyó bal partján látható békés tömeg Gallia provincia határát mutatja, ahonnan kiindulva Julius Caesar Róma felé tart, hogy a consuli rangot megkaphassa. A királykék vízfelszínen átívelő aranybarna hídra lépve a habozó hadvezér nagy dilemma előtt áll: a consul választáson serege nélkül, magánemberként jelenjen meg Pompeius súlyos törvényeinek alávetve magát vagy fegyveres légióját megtartva polgárháborút kirobbantva ragadja magához a hatalmat. A döntés előtt álló politikus hadvezér tekintetét a gyöngyházfényű hullámfodrokkal játszó szelek a jobb felső sarokban látható égi bejárathoz vezetik. A kéklőn derengő égi mezőn, ott ahol a legfényesebb csillag ragyog egy káprázatos fényoszlop jelenik meg hősünk szemei előtt: Julius Caesar isteni jelet kap, és az mindent hátrahagyó döntésre sarkallja, s ekkor hangzik el híres mondata: "Alea iacta est" (A kocka el van vetve)... A Rubicon folyót átlépő hadvezér tettének minden következményével számolva indul Róma és az ellenfelei leigázására. A folyómeder kettéválik, a lenti vizek forró lávaként zúdulnak fel. A balra tartó vörös áramlás a gall földeken szétáradva további provinciaszerző hadjáratokra utal. A műalkotás kompozíciós elrendezésében a római Föld Anya, Terra Mater termékeny ölét fedezhetjük fel, melynek szent kelyhében történelem és sorsformáló döntések születnek. A kontúrok finom rajzolatában az isteni áldást megtartó tenyér motívuma is felsejlik számunkra." dr. Hájer Szilvia



Antonius és Kleopátra

  • 120 x 120 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Antonius és Kleopátra története voltaképpen egy házasságtörő, titkos és mindent felforgató szerelem. Az Egyiptomot és Kleopátrát ábrázoló arany felület kialakítása egy rendkívül összetett és kifejezetten nehéz XIV. - XV. századi technikán alapul, amelyet a magyar művész gyakran alkalmaz. Az aranyozás alapját egy speciális, gyantás bevonat adja, melyet 7 rétegben kell a vászonra felvinni. A tükörsima felületen kezdődhet el a lemezek felhelyezése, ezt követően pedig az aranypigmentek lenolajban felfőzött masszájával a felület átfestése. Az így elért antikolt hatást újabb aranylemezek felsimításával mélyíti és teszi élővé Náray Tamás. Az intenzív karmazsinvörös és vér-bordó nem csupán a mindent felperzselő szerelmet jelképezi itt, hanem az actiumi csata utáni tragédiát is, ahol Octavianus legyőzi a párost." prof.dr. Valeriano Venneri

"A művész egy tragikusan végződött szerelmi drámát mesél el. A szimmetrikus elrendezésű festmény két oldala két ókori méltóság házasságtörő szenvedélyét mutatja meg, ahol a bal oldal Kleopátra, az egyiptomi királynő, a jobb oldal Antonius, a római hadvezér territóriuma. A művész a reneszánsz korból átemelt, antikizáló stílusban kialakított aranymezőibe két, világító sorsjelet "karcol". A két különös ábra fénylő vonalai Antonius és Kleopátra sorsvonalai, melyek egymásra rímelő mozgásukkal haladnak közös végzetük felé. Antonius es Kleopátra vonzásban és taszításban kibontakozó, vérbő szenvedéllyel megélt szerelme egymás erejét felemésztve okozza halálukat és emeli őket a halhatatlanság mezejére.  A szépséges királynőt és a római hadvezért szimbolizáló szikrázó erőterek egy élénk piros, vérszerű fröccsenéssel meginduló folyamban egyesülnek, melyet a lüktető, középső küzdőtér hűen ábrázol. Csakúgy, mint az Actiumnál bekövetkezett tragédiát is: Octavianus végleg legyőzi Antoniust." dr. Hájer Szilvia



Kleopátra Cézár elé járul

  • 150 x 50 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A vertikális kompozícióba rendezett alkotásban a fönt és a lent fogalomköre az emberi viszonyok, pontosabban a két uralkodó viszonyának dimenziójában is hangsúlyt kap. Cézár és Kleopátra, vagy Kleopátra és Cézár? A mű 180 fokkal elfordítva is jól értelmezhető. A római császár kapcsolata Egyiptom királynőjével jól ismert: a csábító és az elcsábított. Vajon melyikük melyik volt és melyik szemszögből nézve? A mű első pillantásra nem csupán egy történetről mesél, hanem Náray Tamás egyedi festészetéről is. Az előkészületek részeként vászonra vitt megannyi rétegről, a gondosan megtervezett, feszes kompozícióról és látványról, a korabeli és modern technikák ötvözetéről, végül a rendkívül aprólékos kidolgozásról, valamint a kiváló eredményt adó pigmentek sajátos felhasználásáról ugyanúgy."     prof.dr. Valeriano Venneri

"A műalkotás egy ókori szerelmi történet metaforákba oltott megjelenítése. A képzőművész a szikrázó tér lírai szépségét, s a múló idő kincseit kristályfényű villanásokban visszatükröződő színreflexekbe rejti. A mélységből feltörő tengerkék források Kleopátra hűvös józanságát példázzák, a száműzetésben lévő egyiptomi királynő hatalmának visszaszerzésére tett szándékkal közelíti meg az Alexandriában állomásozó római hadvezért. A vérvörös izzással felcsapó tűznyalábok szenvedélyt keltő mintái Kleopátra és Cézár első találkozására utalnak. A mű vertikális kompozíciója többféle látószögből értelmezhető, a csillagok rendje fölé magasodó és a föld mélységeibe kapaszkodó erővonalak szerint, de a nő és a férfi változó viszonya szerint is: a fönt és a lent fogalomkörében. Ki tette az első lépést? A legtisztább energiákat közvetítő tükörfényességet azonban helyenként fekete árnyak zavarják meg, s a hangtalanul lopakodó akarat-feszültségek éles kontraszttal törnek fel... A messzelátó sötétségben a Caesar elleni merénylet rettenete sejlik fel, mely a szerelmesek sorsát megpecsételi, s a történelem alakulását új mederbe tereli." dr. Hájer Szilvia



A kapuk előtt!   (Ante Portas!)

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A mű címe Marcus Tullius Cicero szállóígévé lett felkiáltása: Hannibál a kapuk előtt! A festmény azt az önként vállalt, keserves pillanatot jeleníti meg, amikor Róma inkább kapitulált a Hannibál vezette karthágóiak előtt, mintsem hagyja, hogy a hadvezér elérje és lerombolja a Birodalom fővárosát. Náray Tamás munkáiban számtalan szimbolikus utalás fedezhető fel, így például a pompát és bőséget jelképező, fénylő aranyborításnál erőteljesebben megjelenő, zaklatott, vérpiros határsáv és mező, mely a punok által meghódított területeken tanúsított ádáz kegyetlenségét idézi elénk. A reflektáló kék mező mutatja a szabadságot, hiszen végül a háborút a rómaiak nyerték meg számos nehézség és áldozat árán, túlélve a vészterhes napokat." prof.dr. Valeriano Venneri

"A látszólag szabálytalan alakú, vakító fényű formacsoportok markáns színei és jellegzetes kontúrjai egy képzeletbeli térkép birodalmi határait ábrázolják. A második pun háború idején járunk. Karthágó és Róma küzdelmének eseményei rajzolódnak ki az alkotáson. A Földközi-tenger nyugati részén folytatott küzdelmek provinciák megszerzésére irányultak. A háborút kezdeményező Karthagóhoz tartozó területeket az alkotó aranyfénybe borítja, földjeit egybefüggő mezőként ábrázolja. A nagy kiterjedésű ragyogó tömegen Hispania sajátos sziluettje körvonalazódik, az alsóbb részek Karthagót is megidézik. A tükörfényes felület a vakmerő pun hadvezér, Hannibál bátorságát ünnepli, aki a lehetetlent is végrehajtja, s szárazföldön vonul Itáliába. A felperzselt föld stratégiáját alkalmazó Rómát a művész vörösbe borítja, mely a megtámadott félsziget felbőszített haragját mutatja. A széthasadt arany textúra egymástól elváló tömege Hannibál hatalomszerzési kudarcát szimbolizálja... A pun hadvezér birodalmi álmai Róma győzelmével eltávolodnak a valóságtól. Hannibál fenyegető hírének legendája a festmény címével azonos szállóigében marad fent Cicerótól az utókorra: Hannibál a kapuk előtt!" dr. Hájer Szilvia




Numidia meghódítása

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A Numidia meghódítása című alkotás egy különleges és komplexitásában lenyűgöző munka. Az értékes afrikai terület Kr.e. 112 és 105 között került Róma égisze alá. A műben kiemelkedő hangsúlyt kap egy újfajta technikával vászonra vitt egzotikus karakter, mely a különböző színárnyalatok rendkívül finom egybeolvasztásával ragadja meg a képzelőerőt. Az agyag, a kova, a homok és a kvarc tónusai Afrika földszíneinek változatosságára utalnak. Az arany és a vörös éles megjelenése a mű faktúrájában a Római Birodalmat szimbolizálja. Azonban a ragyogó az égbolt, amely visszatükrözi az alatta elterülő föld színharmóniáit, a numidiai nép tragédiáját vetíti elénk." prof.dr. Valeriano Venneri

"A műalkotás Numidiába vezet bennünket, mely a mai Algéria keleti partvidékének ókori megfelelője. Területét egy ősi nép uralta. A sziklasivatagok és homoktengerek finomszemcséjű porával borított boltozatot hatalmas, sötét fellegek zavarják meg, melyek a vágyott eső helyett a háború istenének üzenetével zengetik meg az eget. A három egységre osztott képmező nagy történelmi átalakulásokat sejtet. A massylok és a massaesylok törzséből létrejött két numidiai királyságot Massinissa a római szövetség segítségével egyesítette, és Numidia királya lett. A Római Birodalom befolyása alatti tartomány kereskedelmét a rómaiak aranya támogatta. A gyöngyházfénnyel felragyogó középmező leheletfinom páratömege békességét sugall, azonban az égbolt örvénylése a felszín mögötti valóságra utal: Numidia földjét földjét az őslakosok vére áztatja." dr. Hájer Szilvia



Massinissa királysága 

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Massinissára, a numidák királyára emlékezünk ezzel az alkotással. Azért különösen egyedülálló történet ez az ókori birodalmak korában, mert a rómaiak ádáz ellenségéből a birodalom szövetségese lesz, és szerepe azért is fontos, hogy legyőzhessék a karthágói Hannibál hadvezért a zamai csatában. A művész az egykori hódító munkához hasonlóan összetett előkészítő munkával képviseli a numidia király jelentőségét, szerepét és népe általa okozott tragédiáját a Római Birodalom történetében." prof.dr. Valeriano Venneri

"Náray Tamás alkotóművészetének egyik kuriózuma a finom felületmozgásokban rejlő kifejezőerő mesteri használata. A földszinek dominanciájával létrehozott műalkotás az őselemek hármas hatását birodalomépítési és hatalommegtartó törekvésekre vonatkoztatja. A festmény Massinissa király uralmát a természeti változásokra rímelve ábrázolja. A felosztott képmező atmoszférikus hangulatát metaforikus képelemek gazdagítják. Az alsó szakasz barna tömegét a föld szellemei birtokolják. A felső képszakaszt a messziről érkezett szelek uralják, homokvihart keltő légörvények ezüstfényű vándorfelhőkkel találkoznak. A természeti kép megmintázása Numidia történetének analógiája. Massinissa király Róma szövetségével népét egyesíti, gazdaságát fellendíti. Bőséget hozó, igéretes uralkodásának legfőbb akadálya saját számító terveinek utat nyitó politikája és álnok hatalmaskodása. Karthágó ellehetetlenítésére fordított ártó energiáit a sorserők megelégelik, s visszájára fordítják. A műalkotás fontos zárógondolata: a fényesen ragyogó felület optimista horizontja minden uralkodó számára lehetőséget ad az ősi törvényeket tiszteletben tartó, prosperáló regnálásra." dr. Hájer Szilvia




Az elrejtett város

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A nagy idők titkait kutató művész őszinte áhitattal megkomponált alkotása a finoman felszálló álomköd mögötti formákat múltidéző vallomásra bátorítja. Mintha egy sejtelmes barlangban járnánk, melynek nyirkos falai a régvolt üzenetét visszhangozzák. A különös hangulatképpel szabadjára engedett fantázia tiszteletteljes kegyelettel idézi meg az ókori Róma egyik tartományának emlékét. Karthágó egykori településén vagyunk, Volubilis városában. Az évezredek titkait őrző romváros termékeny fennsíkja bőséges áldásban részesítette szorgalmas népét. A grandiózus szépségű festmény lírai hangulatát sötéten tátongó hasadékok és félelmetes kitörésközpontok drámai ereje bontja meg. Berber törzsek támadásai zavaros időket hoznak, Volubilis lakossága a város kincseit, szobrait, kegytárgyait titkos helyekre menti, melyek nagy része a mai napig feltáratlan. A mélységek és magasságok elválaszthatatlanok, a jó és rossz is magában hordozza az örök visszatérés lehetőségét. Volubilis nemcsak az elrejtett szent ereklyéket hagyta az utókorra, hanem egy vörös hangsúllyal megerősített üzenetet is: az évezredek tapasztalása bölcs felismeréssel szálljon át a jelenkorra." dr. Hájer Szilvia



Romulus birodalma

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A mű Romulus és Remus legendájáról mesél, Róma eredetéről és benne Romulus uralkodásáról. Róma hét dombja, az Aventinus, a Caelius, a Capitolinus, az Esquilinus, a Palatinus, a Quirinalis és a Viminalis a Tiberis folyó horizontján jelennek meg, a művész által rendkívüli érzékenységgel és finomsággal ábrázoltan, harmóniában az ég lágy hullámzásával. Romulus Rhea Silvia fia, Aineiász és Mars isten leszármazottja, vagyis az ég és a föld találkozása. A festmény bal oldalán -  arany és okker színben - határozott formájú építészeti utalások vannak, amelyek a jövő birodalma építőmérnöki tevékenységének egyedülálló nagyszerűségét hirdetik." prof.dr. Valeriano Venneri

"A formakincsekben bővelkedő absztrakció az ókori mesevilág titokzatos legendáit eleveníti meg. A  műalkotáson Róma honalapítója, Romulus személyéhez fűződő mítoszok a múlt kegyeletadó tiszteletével éneklik meg a sokszor valóságon felülemelkedő történeteket. A kompozíció középmezeje  egy mágikus színpadot varázsol elénk: a függöny fellebbenésével a római királyság kezdetének meghatározó jelenetei tükröződnek vissza. A festmény alsó szakaszának sűrű mintázata az ókori Róma lápos-mocsaras talaját idézi meg, s az abból kiemelkedő hét dombot, melyre a város épült. A vörös hangsúlyokban lüktető és fekete részletekben felmorajló kegyetlenségek megidézik a testvérgyilkosságot, a szabin nők elrablásának történetét. Türkizszínű foltokban az ikerpár életét megmentő Tiberis vize, s a birodalomépítésben, kereskedelemben döntő szerepet játszó folyók köszönnek vissza. A szürkével jelzett részletek az ikreket tápláló anyafarkas alakját sejtetik.        A finom zöld árnyalatokban és tündöklő aranyban felragyogó részletek a Római birodalom bőségét vetítik előre. A barna foltok Romulus és Rémus életét megmentő vesszőkosárra utalnak, s a későbbi vesszőnyalábra, mely hatalmi jelképpé vált. Az alkotás meseszerű szépségét a művész egy varázslatos jelenettel koronázza meg, az ég alját sötétre színező sorserők a leheletkönnyű fátyolfüggönyt egy puha felhőpaplan formájában aláeresztik, melyből Mars isten ölelő karjával Rhea Silviától született fiát, Romulust, az égbe emeli." dr. Hájer Szilvia



Néró a Szenátus előtt 

  • 50 x 50 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Néró a Senatus Populusque Romanorum (SPQR) előtt. A mű történelmi háttere: a szenátus leváltja Nérót, és új Princeps Galbát nevez ki a 64-es római tűzvész után. Náray Tamás megrázó erejű alkotása a császári Róma e drámai pillanatát magyarázza meg, A várost égető lángokat költői értelmezésben az arannyal és feketével váltakozó lapis lazuli adja, szinte látja-hallja az ember a lángoló Róma recsegését. Az alsó képmező a római Tiberisre emlékeztet, amely magával viszi a tűz minden törmelékét, és a magányában öngyilkosságot elkövető Néró életét is." prof.dr. Valeriano Venneri

"A műalkotás az ötödik római császár zsarnoki hatalmának, és különc természetének önemésztő mételyébe enged bepillantást. A drámai sűrítéssel megmintázott felső képmezőn az egymást átszelő zaklatott vonalak Néró kegyetlen ösztöneit képviselve ábrázolják az anyagyilkos császár uralkodásának zűrzavaros éveit. A mű képmélységében - komor színsávokkal - megteremtett feszültséget az alkotó arany, gyöngyházfényű és éteri lila hangsúlyokkal oldja, melyek egyben a császár ellentmondásos jellemére is utalnak: véreskezű intézkedései mellett művészi ambíciói és kezdeti politikai sikerei finomítják a személyével kapcsolatos zord megítélést. A festmény alján látható vörös izzásban a római tűzvész forró lángjai csapnak fel, melyet a legendák szerint Néró saját örömére idézett elő. A piros lávatengerben sötéten fölmorajló szólamok félelmetes üvöltéssel visszhangozzák Néró elborult elméjének pusztító gondolatait. Az elementáris erővel kavargó tűzfolyam jobb sarkában elhelyezett kobaltkék formában a Szenátus igazságosztó döntése köszön vissza, az ítélet: halál, elrendelik Néró kivégzését. Azonban a császár elkerülendő a megaláztatást, önkezűleg vet véget az életének." dr. Hájer Szilvia



Classis Britannica

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Noha látszólag a két műalkotás nem a Légiók sorozathoz tartozik, mégis ki kell jelenteni, hogy annak szerves része. A Classisis Britannica és a Classis Praetoris Misenensis ugyanis a római haditengerészeti flotta meghatározóan fontos részei voltak: együttmozogtak a szárazföldi légiókkal. Az elsőnek a brit terület és a La Manche csatorna védelme, a másodiknak a Földközi-tenger nyugati részén elhelyezkedő területek biztonságának megteremtése volt a feladata. Az absztrakciót a művész egyedi felfogásban és stílusban, és csak rá jellemző, a képmezőn elkülönítetten megjelenő szimbólum rendszerből kiindulva készíti el, mely elemek összeségéből a Classis Britannicánál az evezőket és a tengert, a Classis Praetoris Misenensis esetében pedig a tűzvörös vitorlát emelném ki. Érdekességként említem, hogy a Classis "vitorlái" szoros kapcsolatban állnak azokkal a "vitorlákkal", amelyek Aineiászt kísérték Róma partjaihoz." prof.dr. Valeriano Venneri

"A kompozíció sokrétű mondanivalóját Náray Tamás az árnyékban tartott, illetve az erősen megvilágított részletek dinamikus egyensúlyára alapozza. A tagolt képfelületen jól beazonosítható alakzatok a római hadsereg egyik flottájáról mesélnek. A kép alján az összehangolt hármas vonal-együttes a Classis Britannica háromsorevezős hajóira utal, mely lendületes csapásaival a Brit-sziget körüli zabolátlan vizeket fodrozza. A kép megejtő szimbólumrendszere eltagolt: az evezőket a művész nem a vizet megjelenítő felszínen ábrázolja, hanem a festményt jobbról szegélyező arany sáv mellett, mely a brit provincia erődített határát, Hadrianus falát ábrázolja. Másrészt a műalkotás súlypontját kissé kimozdítva a kép tengelyéből a felülről, érkező, függőleges barna vonásra helyezi, mely a legionáriusok hajítódárdáját, a pontosan célzó pilumot ábrázolja. A zsoldosokat képviselő dárda-jelkép domináns jelenléte a flotta szerepét tovább hangsúlyozza, mely fókuszában a légiókkal való együttműködés és a szárazföldi erők partmenti támogatása állt. A flotta hajdani dicsőségét a tenger tükörfelszínén olvasztott aranyként felragyogó fényoszlop őrzi." dr. Hájer Szilvia



Classis Praetoris Misenensis

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Noha látszólag a két műalkotás nem a Légiók sorozathoz tartozik, mégis ki kell jelenteni, hogy annak szerves része. A Classisis Britannica és a Classis Praetoris Misenensis ugyanis a római haditengerészeti flotta meghatározóan fontos részei voltak: együtt mozogtak a szárazföldi légiókkal. Az elsőnek a brit terület és a La Manche csatorna védelme, a másodiknak a Földközi-tenger nyugati részén elhelyezkedő területek biztonságának megteremtése volt a feladata. Az absztrakciót a művész egyedi felfogásban és stílusban, és csak rá jellemző, a képmezőn elkülönítetten megjelenő szimbólum rendszerből kiindulva készíti el, mely elemek összeségéből a Classis Britannicánál az evezőket és a tengert, a Classis Praetoris Misenensis esetében pedig a tűzvörös vitorlát emelném ki. Érdekességként említem, hogy a Classis "vitorlái" szoros kapcsolatban állnak azokkal a "vitorlákkal", amelyek Aineiászt kísérték Róma partjaihoz." prof.dr. Valeriano Venneri

"A Classis Praetoris Misenensis elnevezésű különleges flottát a művész az absztrakció centrumában látható vörös és arany színpárosítású, élesen átszúrt, a római vörös vitorlákra emlékeztető formával ábrázolja. A festmény bal alsó részén tengerkéken ragyogó foltszakasz a Földközi tengerre utal, a jobb oldalt húzódó aranybarna sáv Itália napsütötte partjait mutatja. A Classis Praetoris Misenensis elsődleges feladata a nyugati medence békéjének biztosítása, s a császár személyes védelme, de emellett stratégiai tartalék, illetve vészhelyzetben menekülési eszköz is volt. Neptunus és Minerva istenek áldásával felragyogó felületét egy bordóval jelzett nyomaték tolakodó jelenlétével zavarja meg, mely később egy szélesen elterülő vörös alakzatban folytatódik. A híres flottát ábrázoló formán végzetes sebet ejtő dárda eredetét a festő a néző fantáziájára bízza, mely lehet a hódítások alatt leigázott népek bosszúja, esetleg egy mérgezett nyílvessző, a Római Birodalom felemelkedése előtti időkből, mely a latinok által megsemmisített etruszk nép halálhozó átkát hordozza." dr. Hájer Szilvia




Navigare necesse est

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része

Ár kérése

"Hajózni kell! - ezt a kifejezést Pompeius Magnus használta a készletek, búza és egyéb élelmiszerek szállítása kapcsán, hogy az eljusson a római néphez. Az idő haladt, és ahogy a képmezőn zaklatott menetben vonulnak fel a színek, és mozgásban vannak, úgy tart a legénység az úttól. A geometriai formák a csónakok raktereit szimbolizálják, a kiemelkedő szélfútta formák a római vitorlák, mind közül kiemelkedik a császári vörös vitorla. A rózsaszín szín az Ostia kikötőjébe való sikeres megérkezésre és az elhárított éhínség veszélyére emlékeztet." prof.dr. Valeriano Venneri

"Az egyedülálló, a művésztől is új forma nyelvű műremek mintha egy ragyogó képtársításokból komponált mesebeli térkép lenne. Náray Tamás sajátos festő-természete bravúros térképíró talentummal ötvözve egy eseménydús formajátékot elevenít meg számunkra.          A színpadi díszlet-festéshez hasonlatos képvilág megjelenítésèvel az alkotó tökéletesen érzékelteti a kor művészeti ágaira egységesen jellemző elbeszélő jelleget. A néző tekintete úgy merül el az egyes részletekben, hogy közben teljességében is belehelyezkedhet az ókori Róma életterébe. A mozgalmas hangulatkép kiindulópontját a bordó és narancsszínű tömegen nyugvó aranysáv adja, mely a termőföld motívuma. Kiemelt jelentősége abban rejlik, hogy a római nép elsődleges gazdasági tevékenysége és hadszintere a szárazföldhöz kötődik. Az alakzaton belüli narancsvörös színfoltok Ceresnek, a gabona és föld istenének védjegyét szimbolizálják. Az absztrakció bal felső részén egy barnásfekete fenyegető forma érkezik. Éhínséget, természeti csapásokat hozó jelenlétét az alatta lévő feketésvörös kalózhajót ábrázoló idom tovább fokozza. Pompeiust, a dicső triumvirt a sötétkék felületen látható absztrakt fej formában fedezhetjük fel. Egymagában álló alakja vakmerőségét mutatja, nevéhez fűződik a vizek békéjének helyreállítása és a tengeri kereskedelem zavartalansága. A karizmatikus politikus teljhatalmú hadvezérré nevezése, illetve a római flotta kiépítésének szükségessége a gabonahiány és kalóztámadások következménye. A festőművész ötletes formaleleményeivel Pompeiusnak a halászokhoz intézett híres mondását örökíti meg - mely úgy hangzott: Navigare necesse est... Hajózni szükséges! A hadvezér határozott szavait a szelek istene Neptunusig, a tengerek istenéig repíti, aki a szilaj hullámok megfékezésével támogatja a Rómába tartó gabonaszállítmány biztonságát. A kompozíciót függőlegesen átszelő türkizkék és gyöngyházfényű fátyol foszlányok Róma védőszentjére, Jupiterre utalnak, aki varázserővel vonja oltalmába Itália örök városát. A Földközi tenger felbőszült hullámait átszelő színpompás vitorlák méltán juttatták Pompeiust triumphushoz, melyet a festőművész a fej formát övező babérkoszorúval ábrázol." dr. Hájer Szilvia



Az actiumi csata

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Az actiumi csata a római polgárháború következményeit tekintve a legjelentősebb tengeri összecsapás volt, amelyet Octavianus vívott Marcus Antonius ellen, s akit Kleopátra egyiptomi királynő is elkísért hajóival. Kr.e.31-ben, szeptember 2-án a görögországi Actium római kolóniánál került sor az ütközetre. A csatát Octavianus nyerte és ezzel megtette az utolsó nagy lépést a császári egyeduralom rendszerének megalapítása felé. A csata időpontját ezért gyakran a Római Köztársaság majdnem ötszáz éves története végpontjának tekintik. A mű lényeglátóan örökíti meg a Róma számára legfontosabb, egyik utolsó pillanatot. A két egymással szemben álló flotta összecsapása vérontást és szenvedést hoz, melynek elképesztő mértékét a művész a vörös és a vérszínek árnyalataival hangsúlyozza. Vöröslik a tenger! Azonban a tenger és az ég istenei elrendezik az eseményeket: Octavianus győz, Kleopátra elmenekül így Róma marad a világ feje." prof.dr. Valeriano Venneri

"A ragyogó színtartományokra osztott képmező egy sorsdöntő küzdelmet ábrázol. A türkizkék ragyogású boltozaton sötét fellegek gyülekeznek. A Fent és Lent azonosságát képviselő festőművész egy döntő jelentőségű csatát mutat be számunkra. Kr. e. 31-ben járunk, a Római Köztársaság végnapjait megpecsételő actiumi csata végzetes jelenetét láthatjuk. A szakrális összecsapásban a kozmikus erők halandó emberekben testet öltve szállnak szembe egymással. A két triumvir: Marcus Antonius és Octavianus hadereje mérkőzik meg egymással. Az absztrakció nagyobb kiterjedésű részén egy pirosra festett tömeg borul a festővászonra, a masszív felület Antonius vesztésre álló négysorevezős gályáit szimbolizálja. A darabos mozgású vérpiros tömb nehézkesen, s megkésve reagál a bal felső részről érkező, piros tömegbe élesen belehasító rőtvörös és bíborlila alakzat támadására. A fürge mozgású szúrós forma Octavianus könnyen manőverezhető hajóiból, liburnákból állva ellenfelének esélyt sem hagy a győzelemre. A Kleopátrára utaló ragyogó hangsúlyok delejes varázslattal bírnak, megbabonázó fényességük Antonius józan meglátásait elsodorja, s az elvakító szikrázásban katonai stratégiája elhibázott döntések sorozata lesz. Az alkotás középpontján egy törésközpont keletkezik, robbanásra kész feszültségét a Tengerek istene megnyugvást kereső színekkel próbálja lecsendesíteni, azonban a vereség elkerülhetetlen. Antonius szövetségese, Kleopátra saját életét féltve, harc nélkül menekül, ezt a jelenetet a piros tömegen áthaladó aranyszínű hangsúly ábrázolja. Antonius szintén menekülésre kényszerül... Végül az elvékonyodó krétafehér színfolyam a sötéten fölmorajló alvilág bejáratához vezeti a két menekülő uralkodót. Mars isten Vérszemű és Hadakozó csillagai kihunynak, s újra a megmérhetetlen mélységű, tudatunkkal befoghatatlan mennyei kékség lesz az Úr. Octavianus kiépítheti császári hatalmát." dr. Hájer Szilvia



Caesarion

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része

Ár kérése

"Caesarion történetét és drámáját tökéletesen reprezentálja a magyar művész, Náray Tamás esztétikailag, technikájában és méreteiben is fontos alkotása. Az arany lemezek figurálisan és strukturálisan jelképezik Kleopátra és Caesar törvénytelen fiát, a szemlélő előtt egy magzat formája bontakozik ki, koponyájában a mindenség lehetőségével. A képmező a vászon sötéten hagyott külső keretétől elemelt, amely kompozíció annak a sejtelmét hivatott kifejezni, hogy az elrejtett emberi és történelmi szándék minden valószínűség szerint az események hátterében marad. A reflektáló, mély és izzó vörös árnyalatok előrevetítik Caesarion sorsát, a fehér nyilak a megállíthatatlanul bekövetkező tragédiát jelzik." prof.dr. Valeriano Venneri

"A különleges idő és térbeli optikai élményt nyújtó műalkotás az egyedülálló kifejezőerővel megmintázott színképeivel egy nagyívű történetet ölel fel. A festményből kidomborodó, egymásra halmozott formák egyszerre jelentik történelmi események egymásutániságát, s a legendás szerelem példázatával az élet rendjének szimbolikus visszaadását. A vörös dominanciájú absztrakción kiemelkedő napkorong köré egy szikrázó fényű réteg rendeződik, mely kettős szimbólum: egyrészt Kleopátra különleges fejdíszére utal, másrészt a felsejlő magzatforma mindenséggel teljes koponyaformáját idézi elénk. Megszületett Kleopátra és Julius Caesar fia, Caesarion. Kleopátra számára termékeny méhének gyümölcse a Római Birodalom és Egyiptom egyesítésének valóságon felülemelkedő vágyálmát is hordozza. Azonban a megtévesztő szépségű, ünnepélyes emelkedettségű formakultúra az izzó szenvedély elemésztő poklában és a politikai viszálykodások kereszttüzében kontúrjait vesztve szertehullik. A lángba borult textúra jobb oldalán egymás mögött felsorakozó idomok és sötéten gomolygó részletek vészterhes időket sejtetnek. A házasságon kívül fogant fiúgyermek tragédiáját a festőművész két elvékonyodó krétafehér vonással jelzi, mely végül a halálához vezet: a felső ferde vonal házasságon kívüli származására utal, a másik hangsúly pedig apja, Julius Caesar kézvonása, mellyel fia helyett unokaöccsét nevezi meg örököséül. S e két ténnyel pecsételődik meg Caesarion sorsa. A kompozíció kettős: a keretet egy széles, ébenfeketére festett sáv adja, mintegy háttérben és elrejtve tartva a pusztítás ösztöneit." dr. Hájer Szilvia



Karthágó földjén

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"Karthágó és a pun háborúk Róma történetét alapjaiban meghatározó állomásai. A három pun háborúban a Karthágóval vívott küzdelemmel Náray Tamás a tőle megszokott hármas szám bűvöletében három szinten néz szembe: a felső képmezőben az ég sötét, viharos színével, mely kemény küzdelmet sugall, a középső képmezőben a földet és a földi síkot egyesítő erőteljes textúrával, és alant az áldozatok és a pusztítás mindenkori hiábavalóságával. Az lüktető árnyalatok, a fények mesteri komponáltsága és festőeszközök változatos használata nagystílűvé és pompássá varázsolják azt a művet, amely egyben egy város pusztulásáról beszél. Emlékezzünk Marco Porcio Cato személyére, aki Cato, a cenzor néven vált a történelemben ismertté: Carthago delenda est! vagyis Karthágót meg kell semmisíteni!" prof.dr. Valeriano Venneri

"A színek gondos átérzésével és a motívumok finom összehangolásával alkotott műremek formagazdag kompozíciója a nagy horderejű pun háborúk festői foglalata. A képzőművész a római birodalom egyik legnagyobb ellenfelét, Karthágót helyezi alkotása fókuszába.       Az elgondolkodtató absztrakció a punok ősi földjének tragikus végzetét jeleníti meg számunkra. Az alkotói elképzelést biztos kézzel vászonra rögzítő ecsetvonások a képmezőt három egyenlő részre osztják. A szélesre feszített égi vásznat háborúra készülődő indulatok homályosítják el, s az istenek haragját hirdető kozmikus veszedelem az égi atlaszt gyászos sötétségbe borítja. A felszíni vizek félelmetes örvénylése ellenállhatatlan erővel zúdul fel, s a Napot eltakaró dühös akaratok erőteljes tusakodása zengeti meg a boltozatot.. Az ég alja kitisztul, s egy sejtelmes fátyol-kék fényességgel körbevont markáns alakzat tűnik fel, a múltból érkező aranyfénnyel világító forma a szárazföldet a vizektől elválasztja. A nagy idők tanújaként büszkén kiemelkedő alakzat, mint egy hatalmas felkiáltójel a karthágói flotta vezér-árbocát szimbolizálja. A viharos szelek erejének egykor bátran nekifeszülő vitorla már csak szétporladó emléke a dicső múltnak. A foszladozó hajóvásznat a mester pointilista eljárással, sok sok apró fekete ponttal ábrázolja. Az árboctörzs gerendáját övező fekete folyam a horizont alá vezeti tekintetünket, ahol mozgalmas, feszültséget keltő fedőrétegek keresztezik egymást. A színeket halmozó, drámai sűrítéssel megmunkált középső képmező textúrája a három pun háború tengeri és szárazföldi csatáinak beszédes árnyalatokba oltott lenyomata. A földszínű tömegen gyöngyházfényű csillámok lazítják a felület tömörségét, a királykék vizeken krétafehér tükörfények játszanak, melyek átjárható, levegős részletei kezdeti pun sikerekre utalnak. A sötétbarna árnyak megsokasodnak, a kéklőn ragyogó vízfelszín ijesztő kiáltásoktól tajtékzik. A képmező harmadik részében az áldozatok vére a gyökerekig szivárog, s Karthágó napjai meg vannak számlálva. A híres pun flotta árbocát a vereség végleg megrendíti, melyet a festőművész jól láthatóan egy fekete törésvonallal ábrázol... Karthágó városát a rómaiak földig rombolják." dr. Hájer Szilvia



Rhea Silvia legendája

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2022
  • Az alkotás az 'A Római Császárság kora' ciklus része
  • Az alkotás magántulajdonban van

"A Rhea Silvia legendája Náray Tamás kivételes, remekbeszabott festménye. Elragadó az a színpompa és formagazdagság, amely a mű egészét jellemzi. Ha belemegyünk az egyes részletekbe láthatjuk absztrakcióban feltűnni Romulus és Remus anyjaként Rheát, Romulust első királyként, majd megelevenedik Numa Pompilius, Tullo Hostilius, Anco Marzio, Tarquinio Priscus, Servius Tullius, Tarquinio is, sorban az összes, nevezetes király. Átszövi a képet apró pointilista motívumokban az isteni akarat, s felidézzük a történetet, amely szerint Mars isten gyermeket nemz a Vesta szűznek adott Silviának, hogy tovább vigye Aineiász családfáját. A mű csodálatos időmélységben ölt tettet a színek és tónus árnyalatok kiegyensúlyozott kompozíciójával, egy mitikus karakter körüli rejtély auráját megjelenítve: „Róma anyja” megmenti a királyságot." prof.dr. Valeriano Venneri

"A nagyívű festményciklus ezen kivételes darabja a kezdetek kezdetéhez, a gyökerekig vezet bennünket vissza. A ragyogó képfelület áhitatban megfogant bősége Rhea Silvia legendájának csodálatos képi megfogalmazása, akit a nagybátyja trónféltésből Vesta szűznek adott. A kompozíción látható Mars mező lápos, mocsaras vadsága az égbolton gyülekező sötétkék fellegekkel megmérkőzve a felszabadított ősi erőket szólítja. A friss szellővel fodrozódó víztükörben a papnővé szentelt hajadon arcának nemes vonásai sejlenek fel. A szikrázó aranyfények varázsporos hintéssel az álmok birodalmába ringatják a szépséges királylányt, ahol a szüzességét szimbolizáló gyapjúszalagja földre hull, s ártatlanságának vére a földet vörösre színezi. A teremtésre kész ősi erők Mars hadisten szilajságát és Rhea Silvia termékeny báját egyesítik, s ezzel az égi akarat beteljesedik. A festőművész a megzabolázott energiákat tüzes ecsetvonásaiba oltva két vörösen izzó alakzatot vet vászonra. Mars isten és Rhea Silvia nászából egy fiú ikerpár születik: Romulus és Remus. Gonosz erők az ikreket a sebes sodrású Tiberisre bízzák, a vizek istene azonban megmenti őket. A lágyan egymásra torlódó színsávokban finom részletrajzok válnak láthatóvá, az ikerpár megmenekülésének jelenetei körvonalazódnak. Jobb oldalt alul egy barna forma az ikreket felnevelő anyafarkas, a zöldes szabálytalan tömeg bő termésű oázisa a fügefa ligetre utal, ahol Mars isten harcias madara, az éles csőrű harkály gondoskodó ösztönnel szintén az ikreket táplálja. A két vörös hangsúly sokatmondó elhelyezése a testvérek későbbi viszálykodását vetíti előre. Róma eredetmítoszának ábrázolása a történelem szövedékének festői szépségű lenyomata." dr. Hájer Szilvia

Kosár