"A Caesar alapított V. légió kiemelkedően fontos, és megítélésében változó légió Róma történetében. Gyors, váratlan és kegyetlen. Náray Tamás művében egy végtelenített mélységű fekete háttér fogadja a néző kíváncsi szemét, mely voltaképpen a végzetes csaták hátrahagyott, élettelen színtere. A képmező két határozott felületre oszlik: az alsó-német, és a felső-német régióra. A vörös felületek az állomásozók táborait szemléltetik, erőteljes hangsúllyal kiemelve a római védvonalakat, a cölöpsánc árkokat, melyek előrehaladó zsugorodása már a végzet közeledtét jelzi. A magyar művész által használt színekben utalás fedezhető fel az aktuális német színekre is." prof.dr. Valeriano Venneri

"A színpadi hatást keltő mű az V. Római Légió, az Alaudae létezésének festői megfogalmazása. A színarany hullámzással szikrázó textúra a Rajna sebes folyását jelképezve a képmező zárt széleit tárja ki a végtelen, csatákkal terhelt feketeség előtt. A szoros rendben felsorakozó krétafehér oszlopok emlékeztetnek a római cölöpsáncokra, melyek szimbolikus értelemben önmagukon túlnőve vágyakoznak a magaslatokra. A Caesar alapította V. Légió a hajnali bevetéseiről volt hírhedt, alneve: "Alaudae", melynek jelentése pacsirta. A festmény jobb alsó részének területe Germania Inferior nevű provinciát mutatja, mely a Rajna bal partján található, az itt ábrázolt éles körvonalú téglalap a légió állandó állomashelyét szimbolizálja. Az izzó, vörös hangsúlyos szögletes alakzat magát a tábori életteret mutatja Róma színeiben. Az V. Légió napjaira a lesújtó végítéletet a művész két karakteres formaváltozással ábrázolja: az egyik, az alsó vörös tömeget bontani kezdő fekete vonal aggasztó jelenléte, a másik, a fölötte lévő cölöpsor látványos megrövidülése. A birodalom szétesése, valamint a barbárlázadások sorozata az V. Légiót a végzetébe sodorja. A festmény különlegessége, hogy rejtett szimbólumaival számos további ismeretet is közöl. Az Alaudae hadijelvényén az elefánt motívum látható, a kompozíción a cölöpök tömbszerű megjelenítése nehéztalpú harci elefántokkal analóg. A színek használatában a későbbi német színek köszönnek vissza." dr. Hájer Szilvia

"A birodalom másik nagy jelentőségű légiója a Gaius Julius Caesar alapította VIII. Légió, amelynek emblémája a sötét színű bika volt. A fekete, mély alapból kibontakozó felső teret dús aranybevonat emeli az örök idők fölé. Az alatta húzódó aranyló sáv a magaslati vízvezetékek képét idézi elénk, míg a másik, vérszerűen áramló pirosló folyam pedig Mars istent, a harcot és az utat szimbolizálja: emlékeztet az "ab urbe condita" fontosságára, ugyanakkor az Isten isteni természetére is. A műalkotás, ahogy Náray Tamástól megszoktuk, szimbolikus utalást is tartalmaz, ezúttal a magyarságra. A két függőleges tengely - Carnuntum és Aquincum - kariatidaként emelik a magasba a magyar szent koronára emlékeztető, kupola formájú motívumot." prof.dr. Valeriano Venneri

"A végtelenből érkező, s a végtelenbe tartó szélesen áradó aranyló alakzat biztos kézzel vezetett morfológiája a képmező felső síkjában nagy idők tanújaként omlik szét a sötétre hangolt festővásznon. A Pannónia provincia természetes birodalmi határaként szolgáló Duna kristályos víztükrének hullámai évezredes hallgatással őrzik az egykor itt állomásozó VIII. Légió emlékét. Párhuzamosan alatta egy vékony aranysáv fut, amely egy mesterséges lineáris akadályt jelképez, ez a limes. A ragyogó textúrán látható fekete bemélyedés mellett két párhuzamos aranyforrás ereszkedik alá, Carnuntum és Aquincum központjából utak indultak a barbár népek földjére. Az absztrakció különösen izgalmas részlete egy vörös fátyolszalag motívum, ez a Borostyánút, amely Észak-Európa és a Földközi tenger közötti fontos kereskedelmi útvonal volt. Az arany hangsúlyok szabad áramlása számos további szimbólumot is magában foglal, a képmező megmintázásában egy védelmi erődöt, egy őrtornyot is felfedezhetünk, melyet a két arany oszlop által határolt kupolás alakzat jelenít meg." dr. Hájer Szilvia

"A szó legszorosabb értelmében ez a légió a „szoros” légiója, amelynek jelképe a vadkan. A műalkotás érdekessége a három szinten különleges színhatásokkal és formai megoldásokkal elért folyamatos hullámzó hatás, melynek közepébe egy vérszínű alakzat mélyeszti csápjait: Róma elfoglalja az Eufrátesz gazdag völgyét. Náray Tamás kiváló érzékkel és szakértelemmel dolgozza meg az ezúttal is hármas tagozódású felületet: a festőkés és a különféle ecsetek kombinációjával felismerhető, egyedi faktúrákat alkot, kézjegye az általa számtalan technikai formában ismert aranyozás. A hármas szám szinte állandó kompozíciós elemként van jelen a festészetében, csakúgy, mint egy valamiféle magasabbrendű érzékelése az idők végtelenített síkjának." prof.dr. Valeriano Venneri

"Az absztrakció kuriózuma a hármas tagolású háttérből kiemelkedő vörös forma mozgásban tartott látványa. A felső kompozíciós egységet finom párafelhő mögé rejtő textúra Szíria égboltját ábrázolja. A gyöngyházfényű felületen diszkréten átszűrődő csillagszikrák a római istenkultusz jelenlétére utalnak. A középső tartomány ragyogó felülete a császári akarat kinyilatkozása: Szíria római provincia lesz. A tündöklő fényesség az Eufrátesz termékeny völgyét jeleníti meg, bőséghozó áldással felszentelt földje és virágzó kereskedelme a hódítások célpontjává tette. A szemkápráztató ragyogásban  megfestett hajlékony vérbordó forma a Szíriában állomásozó X. Légió csapatainak szimbolikus ábrázolása. Az izzó formatest hosszú végtagjaival a szikrázó felületet szinte teljesen átfogja, mintha Róma gyökeret akarna ereszteni Szíria kincsekben gazdag földjébe. A Földközi tenger háborgó habjait borító vízfelszín az égbolt gyöngyházfényét tükrözi vissza, s az égszínkékre hangolt folyamok a tengerek istenének haragját elnémítják." dr. Hájer Szilvia

"A harmadik, cirénei légió képét (Egyiptom) Náray Tamás különleges részletekkel, az isteni akarattal, az egyiptomi civilizáció kifogyhatatlan aranyával és a csapatok katonai történetének komor színeivel festi meg. A középső, vérvörösen áramló motívum a "minden" újjászületése, a szent kehely, a lótuszvirág, vagy a grál: azaz a női méh. A III. Légió minden Légiók legjelentősebbike: által lesz ismert az egyiptomi civilizáció, építészete: obeliszkek, oszlopcsarnokok, melyek elkerülnek az európai kontinens legtávolabbi részeibe is, de innen erednek minden idők legtragikusabb csatái és szerelmei is. Egyiptom a napfénnyel érkező isteni tudás földje, az isteni tudás és akarat, mely a világ rendjét évezredekkel ezelőtt már kialakítja. A sötétlő, aranyfelületbe hatoló hasábok a lét lótuszvirágának külső héjait és a tudat hét szintjét jelölik." prof.dr. Valeriano Venneri

"A művész ezen absztrakcióban egy égi jelenést vet vászonra. A felső és alsó vizek egyesülése mentén, ott ahol a Nílus fakad egy szépséges, vörös lótuszvirág sarjad, mely kelyhének védelme alatt Ré napisten készül zöldelő, növényi bőségben teljes bárkáján a világra. A metaforákban gondolkodó fantázia ókori mítoszokra alapozva mutatja be Róma legjelentősebb tartományát, Egyiptomot. Krisztus előtt 30-ban járunk, amikor a III. Légió csapatai Augustus vezetésével Afrikában partra szállnak, s Ré napisten országa a római császárok magánprovinciája lesz. A mélyből érkező veszedelem felfelé kapaszkodó, sötét árnyai a gyönyörű virágmotívum köré növekednek, s a mindenség fölé boruló aranyfelületet fokozatosan megrepesztik. Felperzselt földek, lepusztult épületek élettelen tömege nehezedik a festővászonra. Ápisz, a szent bika temploma is porba hull. A színarannyal jelölt Napkorong az isteni erőket tettekre szólítja. Hórusz, az istenek királya a mennyek birodalmának minden fényét a törmelékhalmokra veti... Nun, a kezdetek vizének istennője a Nílus kéken ragyogó kristályforrásait az elszenesedett romok közé vezeti... Geb, a Föld istene zsenge zöldes tónushajtásokkal a folytatás lehetőségét képviseli. A Teremtést, azaz a női testet szimbolizáló lótuszvirág - mely az egyiptomi isten ábrázolás kísérő motívuma - vérpiros szirmainak érlelő ölelése az újjászületés magját hordozza magában." dr. Hájer Szilvia

"A 'légió-sorozat' utolsó alkotásának két meghatározó eleme van: egy komor, sötétlő égbolt felül, mely nyugtalansággal és feszülséggel teli, s egy alsó mező, mely a határtalan, napszítta afrikai területekre hív. A magyar művész zseniális ötlete, hogy vöröslő gömbbel ábrázolja a rómaiak számára oly fontos isteni elemet, a madarak szárnyalását az égbolton (például a sas, mint a birodalom jelképe) és a földiséget jelképező vöröslő négyzetet. Ez két olyan elem a geometriában is, amelyek kiegészítik egymást, és nem állnak egymással szemben." prof.dr. Valeriano Venneri

"A IX. Légió a 'Hispana' kitüntető jelzőt a cantabriai háborúkban érdemelte ki bátor helytállással. A festőművész a sötétre árnyalt kompozíciós egységgel Észak-Afrikába helyezi át a hadszínteret, ahol a IX. légió hajói is kikötöttek. Az ébenfekete messzeségből az afrikai őslakosság félelmét tükröző szempár riadtan figyelmeztet bennünket.  A feketére hangolt mező az ég boltozata. Krisztus előtt 46-ban járunk. Julius Caesar fényes győzelmet arat. A festmény arany csillogású képmezeje Afrika tájaira kalauzol, a felületen a római négynapos diadalmenet jelenetei sejlenek fel. A két vörös alakzat, a kör és a négyzet közeledő és távolodó mozgása figyelhető meg, szimbolikájuk további jelentéssel bővülnek az égbolt és a föld viszonyában. A szikrázó sugarakkal átszőtt képmezőn azonban árnyak jelennek meg, a csillogó terület egyre inkább sötétbe borul, felületén repedések keletkeznek: egyetlen hadjárat sikere sem tart örökké." dr. Hájer Szilvia