A játszma

Náray Tamás festménysorozata - 2021


A játszma (triptichon)

  • 3 x 60 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

Az emberi kapcsolódások szövevényes rendszerében ügyesen tájékozódó művészi tapasztalás A játszma című festménysorozaton a mélylélektani tudattalant ostromolja. A meglepő észrevételekben gazdag, hármas egységen végighaladó narratíva a játszma ábrázolásán túl a megoldást is felkínálja. Az első kép feszültségben tartott mondanivalójának gerince a vásznat átszelő barnára színezett ferde csík, mely egyben az eltorzult társas érintkezés szabályrendszerének merevségét is szimbolizálja. Határozott vonulata két szabálytalan körvonalú, markáns alakzatot határol el, miközben közel is tartja őket egymáshoz. A jobb oldali feketével jelölt tömeg uralkodó természettel bír, erőszakos viselkedésének kiváltója a vörös és fehér hangsúllyal jelzett motívum, mely feldolgozatlan traumákra utal. Zsarnokoskodó, figyelemenergiát követelő megnyilvánulásaira a bal oldalon látható aranyszínű test behódoló szerepbe helyezkedve válaszol. Taglejtéseiket összehangoló játszmájuk jellemtorzulást okoz és ál-biztonságot táplál. Az örök fejlődést képviselő festőszellem feloldozást sürgető ecsetvonásai változásra ösztönözve folytatják a kompozíciót. Az arany forma belátással bíró felismerésre jutva alávetett szerepét feladja, hamis ragyogását maga mögött hagyva egy fekete foltban menekülő utat választ. A második képen ez a megvilágosodás látható. Az áldozati szerepből kilépve tudattalan működési formáját tudatossá teszi, s belső energiáit a sorsát megfordító vörös golyóformába rendezi. Teljességbe omló kereksége szemmel körülfogott látóterét kitágítja, s a színarany háttér tisztafényű csillogása átlátható, védett közeget von köré. A triptichon harmadik része a feloldozás, az első kép kötöttségére megoldást nyújtó válaszadás, melyben a behódoló szerepéből kilépő fél bátorsága a kapcsolati dinamikát  újrafogalmazza. Az aranyszínű tömb stabilan foglalja el a képmező középső sávját, a korábbi erőszakos forma feketésvörös foltjai megadóan követik változását. A játszmát életben tartó, szerepeket kijelölő barna csík pedig darabjaira törve szertehull. Az absztrakció komplexitása a téma további értelmezési lehetőségeit is felkínálja.  dr. Hájer Szilvia



A szenvedély

  • 160 x 140 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

A túlfűtött érzelmekről valló absztrakcióra a festővászon adta lehetőségekhez képest a lehető leggazdagabb térkitöltés jellemző. A festmény átütő erejű hatásában nagy szerepe van a kompozíció végleteket kifejező kontrasztjának, melyet a magas hőfokon égő emóciók csak tovább fokoznak. Az emelkedett lélekállapotban megfogant és életre szépült aranyborítású amorf alakzat a mindent felülíró Szenvedélyt ábrázolja. Csillagfényű testének színarany felszínén egy különleges motívum látható: a fehér udvarból kiemelkedő vörös golyó a Szenvedély ősmagja, az Egy szimbóluma. A mágikus varázsképességgel rendelkező, szemhez hasonlító mindentlátó jelkép a Fény útját követő Szenvedélyt teremtő bőséggel ruházza fel. A Fent és Lent csatornái megnyilnak, amelyekből kék és vörös ragyogású források áramlanak, s az éltető színfolyamok egymásban feloldódva sokszorozzák meg a teremtésre elhívott Szenvedélyt. A képmező feketével hangsúlyozott részletei egymástól elszakadva a Sötétség szavát követik. Fényre vágyó erőtlen igyekezetük hiábavaló próbálkozás marad, s végül a saját magukat felemésztő formák teljesen megfogyatkozva önpusztító mélységbe zuhannak.           dr. Hájer Szilvia



A tét

  • 90 x 60 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

A képmezőt uraló szürke, fekete és gyöngyházfényű foltokból építkező felület nyers tapintású, szövevényes formakultúrája a mindennapi létezés egymásra épülő képeinek mozgalmas mintázata.  A kulisszaszerű tömeg felső határát sokatmondó magasságok és mélységek tagolják. Az ezüstös tükörfelület tördelt részletein palaszürke fények törnek meg. A mester a hideg fenséggel megfestett látvánnyal a metsző valósággal szembenéző képességünket teszi próbára. A hamuszín dominanciája fontos üzenetet hordoz, a hamu az evilági lét időhöz kötöttsége, a mulandóság kifejezője, a test és anyag elporladása. Az élet végességének kijózanító tudása sötét fájdalom-árnyakat vet a festővászonra. Az ősi törvények hívószavára fogékony mester a szépség és rend művészeként a hűvös fénnyel dekorált textúrára négy tisztánlátó négyzetet varázsol. A világ négy sarkának motívumát láthatjuk, csökkenő majd emelkedő áramlásban megjelenített ábrázolásuk az örök változásban iránymutató és igazodási pontként szolgál, egyensúlyban tartó tájékozódási pontok. A felső képtér gyöngyházfényű opálos textúráján egy feltünő vörös golyó indul útjára. A bűvös erővel rendelkező hangsúlyos alakzat sorsfordító felismerést hoz számunkra, bátorságunkat és öntudatunkat felébresztő lelki elem. Kiemelkedő jelenléte halandó életünk korlátaira, teremtett világunk princípiumaira figyelmeztet. Az absztrakció fokozatosan felderül, a szürkés textúrán cselekvő energiával telt színek fakadnak és a jövőbe tekintő ablakszemek megnyílnak. A műalkotás fontos üzenete: gondolataink és tetteink tétje az elrendelt időnk teljessége, sorsfeladataink beteljesítése.             dr. Hájer Szilvia



A kétely - parafrázis

  • 120 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

A festőművész a kulisszaszerűen megfogalmazott tömegek finom rezdülését egy filmélmény kapcsán ébredező gondolatai szolgálatába állítja. A kompozíció a kételkedés, kétely lelkiállapotának mesteri összefoglalását jeleníti meg a drámai történet ismeretében körültekintően megkomponált alkotáson. A képmezőn két masszív tömb látható, mozdulatlanságba dermedt alakjuk csak látszólagos, a formák belsejében elfojtott kiáltások néma titkokat rejtenek. A teátrális formák beszédes színezése és arányai a bizonyosság és a kétely váltakozó dinamikáját mutatják. A nagyobb kiterjedésű, nyomatékosabb test a kételyt ábrázolja, a jobb oldali a bizonyosság motívuma. A két tömeg tulajdonképpen egy, létezésük egymást értelmezi, zöldes-barna ragyogásukban a másik tükröződik vissza. A bizonyosság felületén a tudást és tényeket jelölő foltcsoportosulások homogénebb felületet képeznek. A kétely textúráját a gazdagabb megmintázás jellemzi, összetett érzését több szólam élteti: a zöldesbarna alapon vörös, kék, bordó és aranybarna sugallatok viaskodnak, a kétely a rossz feltételezése mellett a jó lehetőségét is magában foglalja. Az egyetemes törvényszerűség mellett hitet tett alkotó az absztrakció végső igazságát explicit nem mondja ki, csak egy katartikus fordulattal sejteti...A felső részt elárasztó színarany fényességből a Sorsot szimbolizáló vörös golyó ereszkedik alá, mely mindent elrendező tudásával a kiegyenlítődés kívánalmának megfelelve csiszolja egyenletesre a szélsőséges ellentéteket és teljesíti be az elkerülhetetlen végzetet.   dr. Hájer Szilvia


Alea iacta est... (A kocka el van vetve...)

  • 80 x 80 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

A festőművész a kulisszaszerűen megfogalmazott tömegek finom rezdülését egy filmélmény kapcsán ébredező gondolatai szolgálatába állítja. A kompozíció a kételkedés, kétely lelkiállapotának mesteri összefoglalását jeleníti meg a drámai történet ismeretében körültekintően megkomponált alkotáson. A képmezőn két masszív tömb látható, mozdulatlanságba dermedt alakjuk csak látszólagos, a formák belsejében elfojtott kiáltások néma titkokat rejtenek. A teátrális formák beszédes színezése és arányai a bizonyosság és a kétely váltakozó dinamikáját mutatják. A nagyobb kiterjedésű, nyomatékosabb test a kételyt ábrázolja, a jobb oldali a bizonyosság motívuma. A két tömeg tulajdonképpen egy, létezésük egymást értelmezi, zöldesbarna ragyogásukban a másik tükröződik vissza. A bizonyosság felületén a tudást és tényeket jelölő foltcsoportosulások homogénebb felületet képeznek. A kétely textúráját a gazdagabb megmintázás jellemzi, összetett érzését több szólam élteti: a zöldesbarna alapon vörös, kék, bordó és aranybarna sugallatok viaskodnak, a kétely a rossz feltételezése mellett a jó lehetőségét is magában foglalja. Az egyetemes törvényszerűség mellett hitet tett alkotó az absztrakció végső igazságát explicit nem mondja ki, csak egy katartikus fordulattal sejteti...A felső részt elárasztó színarany fényességből a Sorsot szimbolizáló vörös golyó ereszkedik alá, mely mindent elrendező tudásával a kiegyenlítődés kívánalmának megfelelve csiszolja egyenletesre a szélsőséges ellentéteket és teljesíti be az elkerülhetetlen végzetet.   dr. Hájer Szilvia



Az ódium

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

Az égi birodalom felső rétegét alkotó réz, bronz és arany szintek közül a mester a legnemesebb és legfényesebb anyagot választja az ódium fogalmát valóságelemekkel érzékeltető alkotásához. A Nap megszilárdult energiája a fény atmoszférateremtő képességével találkozva egy ragyogó aranytükröt varázsol a festővászonra, melynek szépséges látványa mágikus erőteret képez a festményből kiemelkedő vörös golyó köré. A feltűnő idom gömbölyű alakja magasabbrendű tökéletességével a kiválasztottság szimbóluma, önmagába visszatérő kontúrja az örökös megújulás, a ciklikus világrend motívuma. Sötétpiros színezése érett, megfontolt jellemére utal, lilásbordó vetülete a kihívó erőkkel szembeni bátorságának rajzolata. A természetfeletti erőkhöz kapcsolódó vörös szem mindentlátó szerepének ódiumát vállalva teljesíti igazmondó elhívását. A képmező bal oldalán bizonytalan homályok indulnak el, melyek a vörös golyó tisztánlátó tudását környékezik meg. A sötét árnyak feszültséget keltő tömeget éreztetnek, s az éltető fény útjába állnak, súlyuk alatt a tükörtextúra megrepedezik és mozaikokra törik. A mindent látó és láttatni óhajtó szem fény palástjába burkolózva megalkuvások nélkül mutatja meg a létezés ódiumát.   dr. Hájer Szilvia



Pillangóhatás

  • 100 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

A Pillangóhatás című műalkotás egy különleges jelenség megfogalmazásán keresztül az Egy jelképét is bemutatja. Az Egy több mint egy szám, minőséget jelölő, önmagába visszatérő tudása emel legközelebb a végtelenhez, a kettősség felett áll, az Egynek minden csak töredéke lehet. Az absztrakció vezér fonalának ritmusát, s a narratíva fővonalát az elevenítő ösztönnel életre hívott vörös golyó határozza meg, mely az Egy szimbóluma. Hangsúlyos, feltűnő színezése ősi tüzek lobogását foglalja magában, időket-tereket átlépő varázserejével hajdani események szövevényes láncolatát környékezi meg. A transzcendens szféra misztikus kékségével átragyogtatott festővászon előterében elterülő szabálytalan alakok a múlt szövetének darabjai, sötétzöld színkötegekkel jelölt gyökereik a mélység megtartó erejébe kapaszkodnak. Gyöngyházszínnel megvilágított felületük millió egymásra épült folt részletet fog egységbe, s kerekít egyszervolt meséket. Áttetsző textúrája a mindenséget ereszti át magán, átalakulásra képes formája és anyaga megadóan fogadja az időtlenségben utazó, átlényegitő erővel bíró vörös golyót. Pirosan lüktető alakját mágikus képességei gömbölyűre csiszolták, hogy a múlt szövetének hajszálfinoman megfestett erezetei között szabad utat találjon, s egyetlen apró ecsetvonást megváltoztatva a Létezés megfejthetetlen térképén sorsokat, életeket írjon át.   dr. Hájer Szilvia



A fogadalom

  • 83 x 100 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

A különleges absztrakción a beszédes rendbe fűzött szimbolikus elemek feltárják számunkra mindazt, amit egy megtért hittel tett fogadalom újjászülető köteléke magában foglalhat. A megrázó szépségű festmény formái akár egy monumentális regény sorsdöntő fogadalomtételét is ábrázolhatják, melynek megtétele Victor Hugo egyik regényének főszereplőjéhez kötődik. A mélybarna és viharkék alapon az eget a földdel összekötve egy lombtalan, elszáradt fatörzs látható, mely Jean Valjean, a szökött fegyenc szikár alakjára utalhat. Homlokán megkülönböztető jel világít, egy kiindulási pont, számtalan elindulási lehetőséget rejtő új esély. Az apró fényforrás rügyfakasztó ereje az elkorhadt törzsön lelket termő faág-kart növeszt, mely kinyújtott mozdulattal a védettséget biztosító kék idomban vörösen ragyogó Sors felé mutat. Az egysíkú földi létből kiemelő jellemfejlődést megkoronázó jelenet hűen érzékelteti a megtért főhős fogadalmát: életét jóságban és szeretetben megnemesült tetteknek szenteli. A festőművész a kompozíció felületét a Napot jelképező, teremtő energiát közvetítő színarany formákkal gazdagítja. Jean Valjean jóra irányuló cselekedetei fényt megszemélyesítő színmezőkben teljesednek ki. A ragyogó textúrát élesen megszabdaló fekete jelek a múltra emlékeztető lélek-hasítékok.                         dr. Hájer Szilvia



Addikció

  • 140 x 140 cm
  • Olaj-arany-vászon
  • Keletkezés helye és ideje: Sitges, 2021
  • Az alkotás magántulajdonban van

A metafórákban gazdag műalkotás kivételes látványvilága az összehasonlítás és kiemelés festői eszközeivel élve a függőség lelkiállapotát a szabad tudaterőkkel szembeállítva ábrázolja legkifejezőbben. A mester a narratíva súlypontjainak megfogalmazásához az égi színpad szereplőit hívja segítségül. A lunáris elvet képviselő absztrakcióval a festőművész a Teliholdat emeli le az égboltról. A fogyó-növő Hold által képviselt szellemi erők sokféle földi jelenség és emberi viselkedés állapotát határozzák meg. A szikrázó korong aranyfényű textúrája és átjárható nyitott kontúrja a szabad energiák minőségi és mennyiségi növekedését biztosítják. A hatalmas formát körbeölelő kéklő gomolygás védőburkot képez az éjfekete kozmoszban felragyogó Telihold körül. A szépséges alakzaton egy vöröslő hangsúly látható, a korábban szabályos golyó forma térhódító energikus mozgása az ábrázolás pillanatában már csak árnyéka önmagának, vontatott haladásával gömbölyűsége torzul, élénk színei megkopnak. Szabad mozgását a testén áthaladó szúrós szálka-részletek akadályozzák, melyek az addiktív golyó kényszeres gondolataiból táplálkozva önmagukat megsokszorosítják. A megrögzött szokások hegyes menetei kíméletlenül szabdalják szét a valaha önálló, kontrollt vesztett formát. A függő motívum számára a feloldozást a festőművész a képmező jobb felső részéről aláhulló királykék színhullással kínálja fel, mely a változásban rejlő fejlődést hordozza.    dr. Hájer Szilvia