Ószövetség ciklus
Az Ószövetség, vagy másik ismert nevén Ótestamentum - melyet keresztény szóhasználatban neveznek így -, voltaképpen nem más, mint a TANAKH, azaz a héber Biblia: a zsidóság szent könyve. A héber Biblia tartalmában megegyezik a protestáns egyházak Ószövetségével, mindössze sorrendbeli eltérések vannak a cselekményben. A TANAKH elnevezésnek nincsen vallási tartalma, mivel az a zsidó kánon szerinti három rész, a TÓRA, vagyis a Törvény, a NEVIIM, vagyis Próféták és a KETUVIM azaz Iratok kezdőbetűiből alkotott betűszó.
Az Ószövetség egy egész évezred szellemi életének, gondolkodásának gyümölcse. Nem egyetlen mű, hanem legendák, krónikák, törvények, próféciák, versek, filozófiai és történelmi alkotások gyűjteménye. Középpontjában egy történet áll, mely Izrael népének felemelkedését és Istennel való kapcsolatát örökíti meg.
Eltérően a többi ókori közel-keleti mitológiától, így az egyiptomi Oziriszről, Íziszről, Hóruszról szóló történetekkel, vagy a mezopotámiai Gilgames-eposszal szemben az Ószövetség története szilárd, e világi alapokon nyugszik. Az a világ, amelyben az Ószövetség legendája keletkezett, nem hatalmas városok és szent életű hősök birodalma volt, hanem egy parányi uradalom, melynek népe a háborúktól, az éhségtől és szomjúságtól gyötörve küzdött fennmaradásáért. Az izraeliták történelme egy család történetével, Ábrahám, és felesége, Sára, a fiuk, Izsák, az ő felesége Rebeka, s unokájuk, Jákob és annak fiai személyes odüsszeiájával kezdődik. Az egész TANAKH-ban nyomon követhető egyre bonyolódó életük minden részlete, megismerhetőek árulásaik, csalásaik, és számos bűnük. Sokkal később, az egyiptomi szolgaságból való csodálatos menekülés, a sivatagi negyven évi vándorlás és Kánaán meghódítása után válik világossá, hogy időközben a családból dinasztia, végül pedig nemzet lesz.
Az Ószövetségben elmesélt megrendítő történet egészen a világ megteremtéséig nyúlik vissza. A kezdetek kezdetéhez, az idők elejéhez.
